Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Szacsvay Éva: Protestáns ábrázolások és népművészet

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek gabb alkalmazása a 17. században; „teológiai programjában" tetten érhető a török hódoltság viszonyai között felerősödött protestáns Utolsó ítélet gondolatköre és az apokaliptikus félelem, amint azt a már hivatkozott korábbi tanulmányomban is kimutatni igyekeztem ."A kor protestáns hite szerint a törökök okozta mérhetetlen szenvedésnek az emberi bűnök az okozói, a büntetés, az ördög kísértéseiként jelenik meg, így a török pusztításai, a háborúk vagy más nyomorúságok mint az ördög cselekedetei, és mindez Isten tudtával következik be, megpróbáltatásként. Ennek a dogmákban és kátékban lefektetett hitnek megfelelően küzdöttek a bűnbeesés ellen, amely dogmatikailag a pap közreműködésével kellett hogy történjen, a hívek elbukása ugyanis a pap, a pásztor elbukását is jelentette, a hívek bűnös élete megakadályozta a pap üdvözülését, így a lelkészek igyekezete a templomokban és azon kívül is felfokozott tanítói jelleget és tevékenységet mutattak. Benedek Katalin például az exemplumok használatának példái között mutatja be a Sztárai Kódexben is előforduló Argus történetét, amely az elalvó, nyáját elveszítő pásztor példázata: a prófétai, tanítói hivatáson állók elkárhoznak, ha nem tudják híveiket a bűnöktől távol tartani.: Ez. 3:17-19.

12 Parajdi Illyés János ábrái és igéi mind az Utolsó ítélet gondolatkörét idézik: a sárkányok és kígyók, a török, mint az ördög jelképei, majd a bűnök, azaz az ördög cselekedeteinek jelképei, a szirén=bujaság, Bacchus=részegség, a protestáns iskolázottság hatására Nagy Sándor, a halál legyőzhetetlenségének jelképeként " Noé és Jónás az Ó-testamentum apokalipsziseit idézik fel. (P.Burke írja, Stallum, Szászbogács J. Reichmuth segesvári műhelye, 1533. Bagoly, mint Krisztus-szimbólum 37