Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Csoknyai Péter: „Nagykarácsony éccakája”

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Erre a korszakra esett, amikor a harmincas évek közepén szűkebb hazánkhoz, a Felső-Orséghez tartozó Vasvörösváron, az 1890-ben született, a két világháború közötti években már ismert tudós, budapesti ciszterci egyetemi tanár, dr. KomjáthySchwartz Elemér, elérte tudományos munkásságának csúcspontját. Schwartz Elemér sokoldalú tudományos munkásságot folytatott. Tulajdonképpen (mint egyetemi tanárnak) a nyelvészet és a néprajz voltak fő működési területei. О alapította meg a Budapesti Tudományegyetemen a Német Nyelv- és Néprajzi Intézeteket. Ezenkívül ő volt a magyar vallásos néprajzkutatás megalapítója is, és behatóan foglalkozott a karácsony misztériumával, szorgalmazta a betlehemes játékok színpadra vitelét. A fiatal zenetanár, dr. Volly István népdal- és népszokásgyűjtő ennek a nemzeti, népi felvilágosodás korának volt a szülötte. Mint Kodály Zoltán egyik növendékének, számára már természetes volt, hogy részt vegyen a magyar falu kultúrájának feltérképezésében. Gyűjtőmunkájában nagy teret kaptak a vallásos népdalok és népszokások. Gyűjtőmunkája azonban nem korlátozódott csupán a csonka hazára, hanem kiterjedt az egész magyar nyelvterületre. Ezekben a világháborúk közötti években mindkettőjük tevékenysége széles körű támogatásra talált. Semmi sem mutatja jobban, milyen magas értéket tulajdonítottak az ország hivatalos, illetékes körei ennek az új nemzeti öntudatra ébredésnek, illetve mennyire támogatták ők is az ezen a téren kifejtett tevékenységet, mint gróf Teleki Pál miniszterelnök és főcserkész tevékenysége. О ezekben az években dolgozta ki a Magyar Cserkészszövetség számára új kiképzési tervezetét, amelyben a cserkészek kiképzését, Baden Powel indiai és afrikai keretéből beállította a magyar mese- és mondavilágba, valamint bő teret adott ebben a szellemi és tárgyi néprajznak is. Halála után ezen kiképzési tervezet Teleki Hagyomány néven került használatba a csapatoknál. A másik oldalon fiatal tanítók, tanárok, ifjúsági vezetők sorakoztak fel melléje, akik az akkori gyerekek és fiatalok lelkébe beleültették a magyar népdal, néptánc, népköltészet és a tárgyi népművészet rajongó szeretetét. A fiatalság nemcsak, mondjam úgy fogyasztója volt mindennek, hanem aktív szerepet kapott szellemi és tárgyi népművészetünk továbbvitelében és felkutatásában. Mindannyian, akik ezekben az években voltunk gyermekek és fiatalok, egész életünkre szóló tartalékot kaptunk pár év alatt. A magyar falu ekkor tört be tiszta népi értékeivel a városba. A város, főleg a fiatalság, lelkesen fedezte fel a falut, az egyszerű magyar népet, annak ősi szellemi és tárgyi értékeit. A városi fiatalok járták a vidéket, ott ültek a bakonyi, bugaci, hortobágyi, kiskunsági és mátravidéki pásztorok es362