Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Ebele Ferenc: A szentségek szerepe a magyarpolányi római katolikus közösségben

A mindennapok és az ünnepek vallásossága (Megtörtént eset, az édesanya két ikerfiúnak adott életet, a fiúk ma is élnek. Az egyik arcán egy tűzfolt látható. Az asszony terhessége alatt kinyitotta a tűzhelyajtót, kicsapott a láng, ijedtében az arcához nyúlt.) A kisgyermeket rendszerint már a születés utáni napon megkereszteltették. Keresztelésre a bábaasszony ment a keresztmamával a templomba. Keresztszülőnek rendszerint a szülők keresztgyermekeit hívták meg. Amikor a keresztelőre mentek, ezt mondták: „ Komaasszony: egy pogányt vittünk és egy keresztényt hoztunk vissza „. Az első gyermekek keresztszüleik nevét kapták. A többi gyermeknél is ugyanazokat hívták meg keresztszülőnek. A szülő asszonynak régebben 7 napig, később 5 napig, majd még később 3 napig vitte az ebédet a keresztmama. Ez a következőkből állt: 1. nap: tyúkhúsleves bennefőtt egész tyúkkal és metélttésztával, farsangi fánk. 2. nap: becsinált leves, szalagos forgácsfánk. 3. nap (péntek): borleves, mazsolás kuglóf. 4. nap: tyúkhúsleves, mint 1. nap, túrós-, mákosrétes. 5. nap: tyúkhúsleves, mint 1. nap, vagy marhahúsleves bennefőtt hússal, tésztával, aprósütemény (piskóta vagy kelt diós-, mákoskifli esetleg kelt vánkoscsücske). 6. nap: tyúkhúsleves, mint 1. nap, bevágott forgácsfánk. 7. nap: tyúkhúsleves, mint 1. nap, fonott kalácskoszorú. Az utolsó napon mindig ezt vitték. Az ebéd mellé minden napon tettek egy üveg bort is. Az ebédet a fejen vitték komakosárban. A tál és a fazék városlődi keménycserép volt. A szülő asszony két-három hét után ment avatásra a templomba. 1938-tól 1944-ig dr. Horváth Szaléz ciszterci atya volt a plébános, aki megalapította a Szent Anna Egyesületet az anyák gondos, jó családanyákká nevelése céljából. Jó lenne ezt az egyesületet ma is feléleszteni az egész országban. A bérmálás A bérmálás 10 éves kortól a felnőtt korig történt. Régebben 7 évenként, mostanában 4 évenként történik bérmálás, 10-14 éves kortól kezdődően. Bérmaszülőnek a szülők bérmaszüleinek a gyermekeit választották. Keresztszülők bérmaszülők régebben nem lehettek, az újabb egyházi törvények ezt már megengedik, sőt, maga a szülő is lehet bérmaszülő. Bérmanévként általában a bérmaszülők nevét kapták. Régebben a bérmáló püspököt már a falu határában fogadták. Itt és a templom előtt díszkaput készítettek, 'Isten hozott' felírással. A bíró, aki akkor az egyházközség elnöke is volt, fogadta a püspököt, a nagyobb legények 352