Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Ebele Ferenc: A szentségek szerepe a magyarpolányi római katolikus közösségben

A mindennapok és az ünnepek vallásossága pedig lovon mentek eléje, úgy kísérték be a faluba. Zászlókat is vittek. A bevonulás alatt szóltak a harangok. A bérmaszülő a bérmálás alatt a bérmálkozónak jobb vállára teszi a kezét mintegy bizonyságul, hogy a hitben gondoskodik róla. Valószínűleg innen ered a mondás, amikor valakit nem támogatunk. Ezt szoktuk mondani: „Leveszem rólad a kezemet." Az Oltáriszentség (Eukarisztia) A katolikus egyház tanítása szerint a szent mise nemcsak az Utolsó Vacsora emléke, hanem a keresztáldozat megjelenítése is, ezért írja Bálint Sándor, „A szent mise Krisztus szüntelen megújuló áldozata, a katolikus kultusz lelke" (Népünk ünnepei). Egy 1941. évi statisztika szerint a hívek 70%-a járt vasárnap és ünnepnap szent misére. Ez az arány kb. 20%, az országos 10%-nak a duplája. Nagyon szerették régen a hívek az adventi 'rorate' miséket és a szentséges miséket, amikor a szent mise alatt kitették díszes szentségtartóban az Oltáriszentséget. A szentséges miséket a II. Vatikáni Zsinat megszüntette. Ma is nagy esemény a községben az elsőáldozók szentmiséje, amikor is a III. osztályosok először áldoznak. Ez Űrnap előtt szokott lenni. Űrnapján pedig az elsőáldozók hintik a körmeneten a virágot. Űrnapján a hívek ma is díszes sátrakat állítanak virágszőnyeggel. A sátrak lombozatát a közeli temetőben található hársfákról szedik. Régebben 9 féle virágot használtak a következő virágokból: búzavirág, margaréta, szarkaláb, rózsa, liliom, tulipán, mariskavirág, pünkösdirózsa, sárgaliliom, tátika, labdarózsa. Mostanában a kertekben található virágokból díszítik. A virágokból ma is kis koszorúkat készítenek és haza viszik. Régebben vihar idején a barkával és szentelt búzával együtt elégették. A padláson tartják. A bűnbánat szentsége (Szent gyónás) Altalános szokás szerint a gyermekek III. osztályban járulnak az első szent gyónáshoz. Egyházi parancs, hogy minden hívő legalább egy évben egyszer járuljon a szent gyónáshoz Húsvét táján. Akik templomba járnak általában elvégzik a húsvéti szent gyónásukat is. Nagy részük Karácsonyra is meggyón. A Rózsafüzér Társulat tagjai minden hónapban gyónnak. Szoktak gyónni még a hívek külföldi út előtt vagy ha kórházba mennek, esetleg ha a halottjukért tartanak szent misét. Itt közlök egy gyónási imát, amikor valaki papnál nem gyónhat, nincs a közelben elérhetőleg pap. Ezt régebben a Rózsafiizér Társulat tagjai minden elsővasárnap elmondták. 353