Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Sárai Szabó Katalin: Nőnevelés és mindennapi vallásosság a Magyar Lányok című folyóirat első évfolyamaiban 1894–1898

A mindennapok és az ünnepek vallásossága árasztották már az egész könyvpiacot!... Az Én Újságom felneveli magyar szellemben a gyerekeket 10-12 éves korukig - akkor kinőnek belőle, s mi elveszítjük akkor az előfizetők egész táborát, egy hatalmas sereget, akik megmaradnának ha volna mit olvasniok." „...Nekünk magyar, színmagyar ifjúsági irodalom kell, magyar ifjúsági írók, akik szívvel-lélekkel vállalják a magyar ifjúság nevelését."

2 A Magyar Lányok nem kisebb feladatot vállalt magára, mint a magyar ifjúsági irodalom megteremtését és terjesztését. Ez a gyakorlatbana keresztény középosztály leányainak szánt irodalmat jelentette. Annak a középosztálynak, amely heterogén összetétele miatt közös normarendszer kialakítására törekedett, és ebben a törekvésben lényeges szerepet szánt az iskolarendszernek, az életvezetési tanácsadó könyveknek valamint a sajtónak. A lapok legfőbb jellemzője a didaktikus hangvétel volt. A Magyar Lányok megteremtette a középosztálybeli leányideált, s ennek az ideálnak a megformálásához próbált segítséget nyújtani. Mit tekintettek a nő hivatásának a lap szerkesztői? A szerzők а nőket elsősorban nem önálló kenyérkereső pályák felé igyekeztek irányítani, hanem a családban elfoglalt szerepüket próbálták felértékelni. Nemcsak anyaként volt szükségük a tudás, műveltség megszerzésére, hanem feleségként is, hogy férjeiknek egyenrangú társai, partnerei legyenek, a társas életben a beszélgetések során és a gondok megoldásában. Ugyanakkor a polgári háztartás irányítójaként is egyre szélesebb körű ismeretekkel kellett rendelkezniük, (bizonyos házi munkákhoz szinte tudományos képzettséget kívántak adni). A lapban kifejtett elvárásaikat azokkal az egyszerű - hétköznapi nőkkel szemben támasztották, akiknek élete átlagosan zajlott, és akiket sem különös tehetségük (s az Isten ellen való vétek, ha valaki nem teljesíti ki), sem egyéni tragédiájuk - pl. a családjukban bekövetkezett szerencsétlenség -, sem származásuk nem predesztinált az átlagostól való eltérésre. Azonban a családon belüli hagyományos női szerep(ek) mellett az új típusú kényszerhelyzetekre is fel kellett készíteni a fiatal lányokat: arra ha esetleg családfenntartóként, kenyérkeresőként kénytelenek megállni a helyüket. Ebben a korszakban legalábbis a lap szerkesztői és írói szerint - a középosztálybeli nők nagy része ilyenkor csak nyelv- és zongoratanításból vagy kézimunkázásból tarthatta fenn magát, ill. családját. Ezeken kívül a középiskolák, tanítóképezdék elvégzésének lehetősége jelenthetett megoldást. A lap női szerzői közül többen is (Gyarmathy Zsigáné, Szabóné Nogáll Janka, maga T. A.) azok közé a nők közé tartoztak, akik különböző okok miatt szellemi munkával teremtették elő, ill. egészítették ki jövedelmüket. 343