Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Sárai Szabó Katalin: Nőnevelés és mindennapi vallásosság a Magyar Lányok című folyóirat első évfolyamaiban 1894–1898

A mindennapok és az ünnepek vallásossága tárca mellett - csaknem kizárólag efféle (leányregény) könyveket tett közzé, amelyekből idővel hatalmas leányregény-folyam fejlődött ki. A középosztály- és nőnembeli magyar ifjúság ízlésének, eszményeinek és életszemléletének formálására aligha volt bárkinek is nagyobb lehetősége, mint a Magyar Lányok с lap szerkesztőjének és a Ciliké történetek szerzőjének, Tutsek Annának."

1 A Magyar Lányok megjelenését többféle törekvés egyidejű megnyilvánulásának tekinthetjük. Egyfelől a nőemancipációs mozgalom egyik fő vonulatának hatása nyilvánul meg, mely a nők kulturális egyenjogúsítását tűzte ki céljául. A lap szerzői is egyik fő feladatuknak a leányok műveltségének gyarapítását tekintették. A nők legfontosabb tevékenységének a gyermeknevelést tartották és megpróbálták felkészíteni őket arra, hogy felelősséggel lássák e hivatásukat a jövő nemzedékek műveltségének megalapozásában. Erre természetesen csak művelt asszonyok képesek, ezért vált rendkívül fontossá a leánynevelés és leányoktatás ezen irányzat képviselői számára. így kaptak fontos szerepet azok a pedagógusok, írók (írónők), akik ennek az új női eszménynek alakításán munkálkodtak. A nők hagyományos szerepeit nem kérdőjelezték meg, csak új alapokra próbálták helyezni. A lányok műveltségének megalapozását nemcsak az iskola feladatának tekintették, hanem mindazok felelősségének, akik valamilyen formában hatni tudtak a 15-16 éves leányok gondolkodására. Az önművelésnek is nagy szerepet szántak, ezért a könyveknek és a folyóiratoknak lényeges hatást tulajdonítottak. Már a 18. századtól felmerült a kérdés: mit olvasson a nő, a fiatal leány? Az érzelmeket felkavaró regényeket, a napi sajtó realizmusát mindmind károsnak ítélték a fejlődésben lévő leány lelki világára, ezért lett a lap egyik célkitűzése, hogy csak olyan irodalmat jelentessen meg, amely mindezektől mentes, a nevelés, oktatás szándékával íródott, olyan értékeket közvetít, amelyek segítik a leányt a világban való eligazodásban. Ezzel a szerkesztői törekvéssel állt összhangban a másik megvalósítandó cél, nevezetesen, hogy a lap szerzői számára a művelődés terjesztése: a magyar kultúra, magyar szellemiség terjesztését, megismertetését jelentette. A Singer és Wolfher Kiadó körül kialakult írói kör azon fáradozott, hogy a gyerekek számára olyan magyar nyelvű folyóiratokat adjanak ki, amelyekben magyar szerzők művei, magyar illusztrátorok rajzai jelennek meg. Pósa Lajos és Benedek Elek szerkesztésében 1890-ben született meg Az Én Újságom с gyermeklap, ennek lett testvérlapja a Magyar Lányok. Az Én Újságomat a 6-14 éves korosztálynak szánták, a Magyar Lányok pedig a 14-18 éves lányok számára jelentett olvasnivalót. Tutsek Anna így ír erről életrajzi regényében: „Hogyne volna talaja, jövője egy ilyen lapnak ! Hiszen egyetlenegy magyar szépirodalmi lap sincs az ifjúság számára olyan, mint például a német Kränzchen, vagy Töchteralbum, vagy a francia Journal de Demoiselles..." „Éppen ideje kiszorítani azt a sok selejtes német ponyvát, amivel el342