Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Szacsvay Éva: Protestáns ábrázolások és népművészet

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek és szöveg egymást értelmező kapcsolatában különös, de jellegzetes megoldás az például, amikor maga a kígyó teste adja a keretet a hozzá tartozó szövegnek, amely a Genezisből vett és az ördög távoltartására leginkább használatos Ige; „Az Asszonyállatnak magva megrontja az kígyónak fejét" (Csengersima, 1761). A szövegnek ezeken a helyeken a freskók képeit helyettesítő, a reformáció dogmáihoz illeszkedő szerepük van. A felírt Igék megtanulásában és bevésésében, a tanító egyház szerepét láthatjuk egyfelől, másfelől, a templomnak mint az ördögűzés egyedül engedett helyének

6 „tisztán tartásá"-t (az ördögtől és tisztátalanságaitól, cselekedeteitől). Az ördögűzés eljárásában igékkel, imákkal és exorciumokkal kívántak eredményt elérni, a falakra tett igék tehát, többszörös szerepben működtek, hatottak (ld. később Bornemisza meghivatkozását). A gondolati, tartalmi változás a katolikus és reformált templom belső díszítésében, az elválás pillanatában nem a képek használatában vagy tilalmában, hanem abban a tartalmi változásban keresendő, amely szerint az Isten tisztelet középpontjába, a protestáns tanítás kerül, az újjászületésre való felkészítéssel, és ennek didaktikus bibliai programjával, feliratok s azokat illusztráló ábrázolások jelképek valamint szimbólumok formájában. Díszítményként való alkalmazásukra csak majd másodlagosan kerül sor, mert eredetileg a korai protestáns templomhasználatban (a vakolat rétegek tanúsága szerint) a falakra tett képek egy ideig megmaradhattak, az oktatás, tanítás szemlélető eszközeiként. A képek fokozatos átalakulása szöveggé és az azt illusztráló ábrákká a 16. század második felétől kezdődött a helvéciai irányzat felerősödésével, széleskörűvé válásával. Az átmenethez példaként a gogánváraljai ref. templom 15031519 között keletkezett mennyezetfestése szolgál, amely a reformációt megelőzően készült, reneszánsz stílusban, jó kezű mestertől eredő kazettás, virágdíszes mennyezetén több alakos ábrázolás látható, az egyik világosan Szt. Mihály angyal ábrázolása, a másik egy hadakozó mezítlábas lovag, dárdájára rajzolt nyúl alakjával. A nyúl egyfelől szimbóluma a Krisztusra vágyó, az ördög elől menekülő embernek, másfelől szimbóluma lehet a gyávaságai gogánváraljai templom kazettája, 1503- na

k? es a szexuális kicsapongásnak; a 1519. Mezítlábas vitéz dárdája végén a nyúllal, lovag valószínűleg Krisztus vitéze, a (Wilhelm К után) (10. ábra) hívő, az ördöggel harcban álló, bű33