Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Sári Zsolt: Az úrnapi körmenet és térszerkezete

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Jegyzetek 1. Balanyi György : Középkori magyar úrnapok. In: Vigilia XVIII. 6. 1953. 290 2. Uo., valamint Rajner Lajos: A Rituálé-kérdés Magyarországon. Budapest 1901. 3. Itt jegyezzük meg, azt hogy ez a védő célzattal történő körüljárás párhuzamba ál­lítható azzal, hogy a karácsonyi éjféli mise után Luca-székkel „menekülő" em­ber a boszorkány ellen mákkal szórta körbe önmagát. A népi gyógyászatban is is­mert a mágikus kör, a seb „körülírása", az egészséges, ép testrész elválasztása a beteg testrésztől. 4. Vö. Magyar Néprajzi Lexikon III. 1987. 309., továbbá Dömötör Tekla: Naptá­ri ünnepek - népi színjátszás. Budapest 1964. 202-206. 5. Bogár János: Az egyházi évkor kialakulása és hatása az igehirdetésre. Debrecen. 1932. 40-41., valamint A MNL és a Révai Nagylexikon megfelelő címszavai. 6. „A kenyér színe alá rejtőzött Békefejedelmének, a Seregek Ura s Istenének az őt imádó hívek sorai közti diadaljárata." Lonovics József: Népszerű egyházi arche­ológia I-III. Bécs, 1857. 265. 7. Vö. Pázmány Péter: A Római Anyaszentegyház szokásbul, minden vasárnapok­ra és egy-néhány ünnepekre rendelt evangéliomokrul, prédikácziok. Po­zsony 1636. 712-718. 8. Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története III. Bécs 1998. 47. 9. Idézi Bogár J. 1932. 10. „...az egész keresztény világ, a mái napon, különb-féle szép készületekkel, örven­detes éneklésekkel, dobok, trombiták harsogásával, utzánként kíséri és dücsőíti Christust, ennek a mennyei lakodalomnak rendeléseért." Pázmány Péter im. 122-123.; Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest 1989. 346. ILA szakrális tér ugyanis csak a vallásos ember (differenciált fogalom, különböző szinteken jelentkezik, mint például rendszeres vallásgyakorló, ünnepi vallásgya­korló stb.) számára értelmezhető. 12. Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen. 1992. 75. 13. A szakrális táj definícióját Bartha Elek határozta meg a legkiterjedtebben: „Az ember környezetének mindazon tárgyi, dologi elemeit, amelyek valamilyen val­lásos tartalommal rendelkeznek számára, vallásosságának gyakorlására késztetik, vagy csak pusztán emlékezetébe idézik a vallást." Bartha Elek im. 32. 14. Mohay Tamás: Térszerveződés a csíksomlyói pünkösdi búcsún. In: Néprajzi Ér­tesítő LXVIII. 1996.40. 15. Az általános és a kitüntetett tér kapcsolatáról lásd Munkaközösség: Az 1972. má­jus elsejei budapesti felvonulás társadalmi szemiotikája. In: Jel és közösség. Bu­dapest 1975. 187-199. 330

Next

/
Thumbnails
Contents