Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Nagy Abonyi Ágnes: A Mária-lányok Bácskában és Bánságban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága A rendszerezett anyagból kiállítást készítettünk, melynek bemutatására először Zentán, 1997 decemberében került sor.

5 A Vajdaságban főleg nyugat bácskai, valamint a bánsági katolikus németeknek és a magyaroknak volt hordozó Mária-szobruk, az ő körükben alakult ki a sajátos népi vallási kultusz. A plébániákon őrzött szobrokról művészfotók, az összegyűjtött régi fényképekről, amelyeken az egykori Mária-lányokat láthatjuk az 1920-1991 közötti időszakból, fekete-fehér reprodukciók készültek. Ezúttal a hordozható szobrokról, az egyházi körmenetek pompájáról, s a velük kapcsolatos nemzeti hagyományokról csak érintőlegesen szólok. A Mária-kultusz egy jellegzetes, ma már kihalófélben lévő népi intézményéről, főleg a Mária-lányok viseletéről gyűjtött anyagot kívánom bemutatni, amely a kutatómunka egy töredéke. A Mária-lányok kiemelkedő szerepet kaptak az egyházi ünnepségeken (húsvéttól Krisztus király vasárnapjáig), különösen kitűntek a körmenetek során, amikor vállukon a „Hordozó Máriát" vitték. Búcsúk alakalmával, egyházi ünnepeken (Űrnapján, virágvasárnap, húsvétkor) ma is tartanak körmenetet Bácska és Bánság egyes településein, ahol a Mária-lányok vállukon viszik a Szűzanya szobrát. Ezekre az ünnepekre virággal ékesítik, és sok helyen öltöztetik is a szobrokat.

6 Amikor Beszédes Valériával és Révész Róbert fotóssal a plébániákat jártuk, Gomboson kék köpeny, Hódegyházán és Padén pedig menyasszonykoszorú díszítette a „Hordozó Mária" szobrát. Csonoplyán a kis Mária-szobrot öltöztették, amely a mariazelli Segítő Szűzanya másolata. A bunyevác Mária-lányok körmenet alkalmával csak a lobogót és az apró jelképeket vitték, szobruk nem volt. Zentán sem vittek szobrot, viszont fényképek igazolják, hogy a zentai Mária-lányok vallási ünnepeken kívül a temetéseken is szerepet vállaltak. Mária-lány anyjának, illetve Rózsafüzér Társulatos tagok temetésén mindig egy-egy Mária-lány vitte a koszorút és a társulat kislobogóit. A kisebb településeken tovább hordozták, nagyobb községekben hamarabb felhagytak a szoborhordozással, illetve nem is alakult ki ez a szokás, helyette csak Mária-koronát vittek (Zenta, Felsőhegy, Tornyos, Kanizsa, Adorján, Martonos, Topolya, Csantavér). Néhány településen több hordozható Mária-szobrot is őriznek (Hódegyházán, Örszálláson, Urményházán kettőt, Töröktopolyán hármat), de mindenütt csak az újabbat hordozzák. A nagy, díszes képszékben hordozott szobrok helyett általában kisebbet, könnyebbet vásároltak praktikus okokból kifolyólag. A hordozható Mária-szobrok legtöbbje az Istenanyát a Mennyek Királynőjeként ábrázolja jogarral a kezében az almát tartó, áldást osztó gyermek Jézussal.

7 Ugyancsak közkedvelt volt a Szeplőtelen Szűz ábrázolása is. A Napba öltözött Boldogasszony szobrát hordozták a hódegyházi, illetve a törökkanizsai Mária-lányok. A múlt századi lourdes-i és fatimai Mária-jelenéseket a hordozható Mária-szobrok iko308