Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Nagy Abonyi Ágnes: A Mária-lányok Bácskában és Bánságban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Nagy Abonyi Ágnes Mária-lányok Bácskában és Bánságban A magyar történeti néphagyományban megtalálhatjuk a Mária-kultusz mély gyökereit. I. Szent István király a szentséges Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát, így a hívő keresztények gyakran hozzá fordulnak imával, könyörgéssel. A Mária-kultusz fogalma alatt széles körű vallásos tiszteletet értünk Szűz Mária - a Boldogasszony iránt. A múlt század közepétől követhetjük nyomon a különböző vallásbuzgalmi egyesületek hatását. A XIX. század vége és a századforduló a fénykora a vallási alapon szerveződött egyesületi életnek.

1 A Mária Kongregáció hatására először Rózsafüzér Társulatok, majd Mária-lány Társulatok alakultak. Ez utóbbiak az urbanizált közegben élő középosztály leánynemzedékeinek keresztény erkölcse és jámborsága fölött őrködtek. Az egyházi körmenetek pompája világszerte ismeri a hordozható szobrok és szentképek szerepét, s velük kapcsolatos hagyományokat. A hordozható Mária-szobor nem csak liturgikus kultusztárgy templomainkban és körmeneteinken, hanem jellegzetesen népi jelenség is. A hivatalos liturgia és a népi vallásosság harmóniájának beszédes bizonysága.

2 A néprajzkutatásban az utóbbi évtizedek során több gondot fordítottak nálunk, a Vajdaságban a népi vallásosság jelenségeinek kutatására és eredményeinek közzétételére.

3 1996 októberében oroszlámosi vallási konferenciánkon, egy-egy település vallásos társulatairól, Mária-kultuszáról több gyűjtő is beszámolt. Pár éve sor került egy nagyobb lélegzetű gyűjtésre. Beszédes Valéria szabadkai kolléganőmmel a körmeneti hordozó szobrokról és azok használóiról, a Mária-lányokról gyűjtöttünk anyagot. A Bácska és Bánság magyarlakta településeit jelöltük ki kutatópontjainknak. A 38 településen negyven hordozó Máriaszobrot találtunk. A Mária Kongregáció - Mária-lányok intézményének nyomait több helyen fellelhetjük napjainkban is. Ezek: Ada, Adorján, Apafin, Bácskertes, Beodra, Bocsár, Csantavér, Csóka, Csonoplya, Doroszló, Fejértelep, Feketetó, Felsőhegy, Gombos, Hódegyháza, Kanizsamonostor, Magyarcsernye, Magyarkanizsa, Magyarmajdány, Martonos, Mohol, Muzslya, Nagyszered, Nemesmilitics, Orszállás, Padé, Rabé, Szabadka, Száján, Szenttamás, Székelykeve, Szilágyi, Tiszaszentmiklós, Topolya, Tornyos, Tóba, Törökkanizsa, Töröktopolya, Ürményháza és Zen ta.

4 307