Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók

A mindennapok és az ünnepek vallásossága 31. A gör. szert. kath. Egyház szertartásainak értelmezése. Kiadja az ungvári papnevelő-ház egyházirodalmi iskolája. Ungvár, 1878. 67. 32. Kritsfalusi Gy. i. m. 1913. 486. 33. "Az epitrakiliont megáldja, megcsókolja s magára veszi mondván Áldott az Isten, ki kegyelmét kiöntötte papjaira, mint fejre a kenetet, mely lefoly a szakállra, Áron szakállára, mely lefoly ruhája szélire." Liturgikon. 1920. 102. 34. A reverendaviselés joga az un kisebbrendekhez tartozik, amit a papnövendékek az első év elvégzése után kapnak meg, külön szertartás keretében. A liturgikus öltözék darabjait a püspök adja át, a papszentelés szertartásának részeként. 35. Görögkatolikus egyházi szerkönyv. (Euchologion). Nyíregyháza, 1964. 27. 36. Uo. 64. 37. Magyari Márta: A nagypénteki szentsír és a hozzá kapcsolódó népi liturgia. Déri Múzeum Évkönyv. 1992-1993. Debrecen, 1994. 331-343. 38. Ivancsó István, Eteria útinaplója. Nyíregyháza, 1996b. 105-106. 39. Mikóházán, Alsóregmecen, Sárospatakon gyűjtöttem vízkeresztkor, de nem találkoztam ezzel a szokással. Abaújszántón szokás volt 1968-1988 között. 40. A szertartási leírás szerint: A nagy vízszentelés rendje Úrjelenés ünnepén, január 6-án: „(az áldozópap keresztet csókoltat és meghinti az oltárt, a templomot és a népet szentelt vízzel, mialatt a kántor a föntebbi tropárt ismételve énekli...) Görögkatolikus egyházi szerkönyv. 1964. 181., Vízszentelés Makabeus napján, vagy szükség szerint bármikor. Ebben a következő előírás található a szertartás végén:" (Következik a keresztcsókolás és a jelenlevő népnek és az egész templomnak szentelt vízzel való meghintése, mely alatt éneklik:), uo. 197. 41. „Az áldozópap a következő szavakkal lép a házba: Békesség e háznak s a benne lakóknak. Ezután magára ölti az epitrakeliont, a beteg ágyához lép, csókolásra nyújtja a keresztet s a következőket mondja:" uo. 136. 42. uo. 263. 43. Cserbak András: Esküvői és halotti koronák. Adalékok a művelődéstörténeti háttérhez. In: Voigt Vilmos (szerk.): Artes Populäres 12. 1985. 55105. 44. „Megkoszorúzás Az eskető pap a kezébe veszi a koszorút, megjelöli azzal + alakban a vőlegényt, megcsókoltatja vele azt s fejére teszi e szavakkal: Megkoszorúztatik Isten szolgája ...-a menyasszonyt ugyanígy, miután ez az ének hangzik: - Dicsőséggel és tisztelettel koronáztad meg őket, és koronát tettél fejükre." Görögkatholikus egyházi szerkönyv. 1964. 38. 45. A síri lepel közhasználatú neve görög katolikusok körében a szláv eredetű : plascsenyica. Előfordul még a görög eredetű epitáfium megnevezés is. 300