Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Külön elemzést érdemelnének a csókolóképekhez fűződő szokások. A görög katolikus templomokban mindenhol megtalálhatók az un. csókolóképek. A csókolóképet külön erre a célra készített ikoncsókoló állványon helyezik el. Ez egy négy lábon álló asztalka, amelynek felső lapja enyhén lejt. Ezen helyezik el az ünnep ikonját, vagy a csókolásra állandóan kitett ikont. „Amikor a hívek belépnek a templomba, az oltár felé meghajlás és keresztvetés után tiszteletadásra járulnak a csókállványon nyugvó ikonhoz. Meghajolnak előtte és csókkal illetik.'"

6 A keleti egyház ikontiszteletének teológiai alapjai a kereszténység korai évszázadaiban, a képrombolási mozgalom (72 7-843-ig) során kristályosodtak ki, és a 787-es Niceai Egyetemes Zsinat megfelelő indoklással" megengedte a képtiszteletet. Mai értelmezés szerint minden képcsókolásban a húsvéti csók ismétlődik meg.

>s A csókolóképek, különösen a csodatevő hírében álló képek, a gyakori csókolástól és érintéstől erősen megkopnak, ezért valamilyen formában igyekeznek védeni őket. Az orosz ikonművészetben a 15-16. században ez hozta létre a fémborítású ikonokat, és önálló művészeti ágként az ikonborítást szolgáló fémdomborítást. A magyarországi jelenlegi gyakorlatban a csókolóképeket üveg mögé helyezik. Több helyen az ikoncsókoló állványt speciálisan erre a célra bemélyítik. A mélyedést üveggel fedik, amit fel lehet nyitni, és alatta cserélik a képet, az egyházi év időszakainak megfelelően. A magyarországi görög katolikus gyakorlatban, bár a csókolókép minden templomban megtalálható, nem mindenhol él a csókolás szokása. Sárospatakon már egyáltalán nem szokás. Végardón, a ministráns gyerekek mielőtt a szentélybe bemennek megcsókolják, és sokan a hívek közül is, amikor áldozni mennek. Mikóházán csak néhány idősebb asszony, amikor áldozni megy. Alsóregmecen templomba lépés után néhány ember megy oda a csókol óképhez. Megcsókolják, és úgy mennek a helyükre. Áldozáshoz járuláskor szinte mindenki megcsókolja a képet, és úgy megy áldozni. Ahol él a képcsókolás szokása, ott megfigyelhető, hogy nem mennek el a képállvány mellett csók nélkül. Ha valami miatt el kellene menni mellette, megállnak és csókkal fejezik ki tiszteletüket, még akkor is, ha egyébként nem mennének oda. Alsóregmecen figyeltem meg, hogy Vízkereszt napján, amikor mindenki hozott egy kis edényben vizet szenteltetni, a szentelendő vizet előre kellett vinni az ambonra. Miután letették a vizet, visszafelé jövet, kivétel nélkül mindenki megcsókolta a képet. A keleti teológia szerint az ikonban a kép és az ábrázolt lényegi azonossága rejlik. A jelenlévő mellett köszöntés nélkül elmenni nem lehet. A csók ebben a helyzetben nem csak hódolat, hanem köszöntés is. A magánájtatosság része, amikor az imaköny lapját megcsókolják mielőtt becsuknák, vagy kívülről a könyv borítóját, mielőtt eltennék a könyvet a mise végén. A rózsafüzér keresztjét ima kezdésekor és befejezésekor. Megcsókolják a kis szentképet, amit az imakönyvben őriznek. E kis szentképeket a szertartások alatt bármelyik pillanatban megcsókolhatják, amikor éppen a 2g

0