Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Horváth Sándor: Mindennapi népi vallásosság a grádistyei horvátoknál
A mindennapok és az ünnepek vallásossága Összefoglalóul emeljük ki a grádistyei horvátok népi vallásosságának néhány mai jellemzőjét. A közös alkalmak megszűntek, elvesztek, s így elfelejtődik sok archaikus elem. A népi vallásosság általánosan szekularizálódik: ennek egyik oka a nukleáris család-modell, a generációs kapcsolatok hiánya. A térhasználat átrendeződésével a teljesen belakott házakból eltűnt a „tisztaszoba", amely a „szentsarokkal" egyfajta kultikus tér volt: talán emiatt is vesztette el funkcióját a szenteltvíz, hisz nem győznék pótolni; így el-eltünedeznek a szenteltvíztartók is. A környezeti, technikai változások is megváltoztatják a vallásos hagyományokat: a fatüzelésű tűzhelyek lecserélésével nincs hova vetni a szárított úrnapi szentelt virágot. Ma már csak a vázába teszik, s aztán szemétre dobják. A halmozás évtizedek óta változatlanul jellemző: akár a sublaton lévő szent szobrokra, a falon függő képekre gondolunk, akár a májusi Mária-oltárokra. Presztízs-elemek is megjelentek: a temetői sírgondozásban, a búcsújárások emlékeinek (kisszentképek, világító Máriaszobrok, nagyméretű rózsafüzérek) a gyűjtésénél, lakásban való „bemutatásánál". Az erkölcsök fellazultak, a szankciók enyhültek vagy megszűntek: például a kenyér vagy az asztal tiszteleténél. Az információ habzsolása - televízióból, rádióból - visszaszorítja, s gyakran teljesen kitörli az egykor valóban a mindennapokat átható népi vallásosságot, nemcsak a felszínes, tárgyi, érzéki megnyilatkozásokat, hanem az ezek által éltetett kontemplativitást, meditatívabb életvitelt is. Mégis a jeles napokhoz kötődő felújított vagy éppen új hagyományok (felújítják, felújították a Jézus-keresést, új hagyománynyá vált a Betlehemi-láng házhoz vitele, s a karácsonyi időszakban való őrzése utcai ablakban, előszobában) mind arra utalnak, hogy újabb lendületet vesz a mindennapi népi vallásosság. Bizonyára az eddigi gyakorlat szerint ugyancsak női ágon. Jegyzetek 1. Győr-Moson-Sopron megyében napjainkban többségében horvátok lakta települések: Bezenye, Fertőhomok, Hidegség, Kimle, Kópháza, Und, míg Vasban: Felsőcsatár, Horvádövő, Horvátzsidány, Narda, Olmód, Peresznye, Szentpéterfa. 2. Bárth János: A katolikus magyarság vallásos életének néprajza. In: Magyar néprajz VII: Néphit - népszokás - népi vallásosság. Bp., 1990. 340. 3. Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen, 1980.55. 4. Lengyel Ágnes-Limbacher Gábor: A Szent és a Profán. Népi vallásosság a Palócföldön című kiállítás könywáltozata. Balassagyarmat, 1997. 211. 5. Bartha: i.m. 1980. 55. 6. A kutatás további célja, hogy a horvátokkal együtt élő többségi magyarok, németek, illetve szlovákok azonos, hasonló és eltérő kulturális sajtosságaira rámutasson, s ezen keresztül bizonyítsa, hogy létezik-e e téren etnikus sajátosság, s az 274