Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - †Molnár Ambrus: Egyházi és vallásos élet, „diktálás”, „énelők” Nagydobronyban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága „Idők múltával agyunk rosszat felejt, kedves emlékeket magából ki nem ejt. Mert úgy szokott lenni, ha a jelen sivár, a múltba néz, szépet, jót ott mit lát? És hát míg itten őrhelyemen állok, képzeletem szárnyán hazafelé szállok. Nem megyek hétköznap, akkor nincs mit nézni, minden ember a mezőn a munkáját végzi. Amikor titeket mind otthon talállak, felújul lelkemben egy régi vasárnap Mikor a szívünkben még oltárt emeltünk és hívő lélekkel együtt ünnepeltünk. Ott, arra, valahol... nehezen találom, pedig tisztán látok, mégis, mint egy álom. Fák, házak felett is messze látszó torony, rég nem látott falum, te drága Nagydobrony. Ékes szép temploma csillagos tornyával egy királyi vár, ormán koronával. Lakásomat itten néznék palotának, hol jólétben élnek, s dúsan lakomáznak. Keletnek, nyugatnak, északnak és délnek sok utcában, házban jó emberek élnek. Fénylő nap, derült ég, tiszta nyári reggel. Már rég nem alusznak... minden ember felkelt. A férfiak végzik, mit kell, jószág körül, bent a ház asszonya takarít, port törül, gyermeket öltöztet és reggelit készít, kiadva mindennek bőven az ő részit. Megelégítvén itt minden jóval őket, öltöznek maguk is tiszta ünneplőbe. Mikor minden rendben, ők maguk is végül, aki csak teheti, a templomba készül. A ház lassan ürül, az utcán sétálnak, a lányok sokan a templom előtt állnak. Élénkül az utca, aj tót-kaput zárnak, itt-ott a csoportok harangszóra várnak. — 226