Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - †Molnár Ambrus: Egyházi és vallásos élet, „diktálás”, „énelők” Nagydobronyban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága A 18. század elején a gyülekezet életéről az Ungi Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei számolnak be. 1715-1723 között Kapossy István, majd Beregszászi Dániel volt a lelkész. Nevezetes lelkésze volt - többek között - a 18. század végén a templomépítő Győry Mihály. A 19. század, de még a 20. század eleje is az építkezések évtizedei voltak a nagydobronyi református egyházban.

6 A gyülekezet jelenlegi állapota Lélekszámára vonatkozóan a következő adatokat ismerjük: A 18. század végén mintegy 1000 református vallású lakosa volt, 1900-ban 2452, 1915ben 2754, 1937-ben 3600, 1980-ban becslésen alapuló megállapítás szerint 3000 református egyháztagot tartanak számon. Ha figyelembe vesszük az 1982-béli 5500-as községi lélekszámot, a 3000-es reformátusság ma már csak alig több mint felét teszi ki az összlakosságnak. Nyilván ebben szerepe volt a kommunista-ateista propagandának. Közigazgatásilag 1941 előtt Bereg megyéhez tartozott. Az anyaországhoz való visszacsatolás után tették át Ung megyébe. Egyházilag 1920-ig a Tiszáninneni Egyházkerület része volt, ma a ICárpátaljai Református Egyház egyik legnagyobb, legnépesebb gyülekezete. A század eleje óta néprajzosok, szociológusok elég gyakran felkeresték a községet. 1930-ban Balogh Edgár járt erre és főleg a szociológus szemével nézett körül a tájon, de megragadták figyelmét a néprajzi vonatkozások is. „Tíz nap szegényországban" című, 1930-ban megjelent könyvében Nagydobronyról a következőket írja: „Nagydobrony színes nagy falu... Tarka népviselet. A faluban díszes ivókürtöt és szaruból faragott sótartót rajzoltunk le ... Kora reggel Bertók Jankó a templomba ment Lőrincz Gyuszival, még a munka megkezdése előtt, kora hajnalban megesküdött egy fiatal pár, s azt mondták, érdekes látvány lesz: gyönyörű a nagydobronyi lakodalmas népviselet! Vitték is társaim a vázlatfuzetet és a fényképezőgépet... „A néprajzi érdekességek mellett megállapította: „A nagy szegénységben kommunista lett a falu." Kommunista a bíró, az erdő bíró, a mezei bíró és a főesküdt is - írta. Az ő útján indultak el és jutottak Nagydobronyba is 50 évvel később, az 1980-as évek elején Dupka György és Horváth Sándor újságírók, hogy tényként állapítsák meg azt az óriási fejlődést, és az életszínvonal emelkedését, amelyre a lehetőséget 1945-ben a szovjet hatalom adott meg és amelyről 1930-ban csak a dobronyi kommunisták álmodoztak. Ugyanis a nevezett szociológusok 1987-ben megjelent könyvükben ezt írták: „A közösség sorsának jobbítása érdekében az aktivisták sztrájkokat, éhségmeneteket szerveznek (bizonyára nem a szovjet-hatalom, hanem még a cseh uralom alatt - a szerző megjegyzése), a falu megismeri Horthy kakastollasainak szuronyai ... 1944 október 26-a a nehéz, lidérces álomból ébresztette fel a falu népét, eljött a sza219