Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Imádságok, szakrális szövegek - Tánczos Vilmos: A moldvai csángó archaikus népi imádságok képi egységei
Imádságok, szakrális szövegek A képi egységeket akár motívumoknak is nevezhetnénk. A motívum fogalmának ugyanis ilyetén, nagyobb szövegegységként való értelmezése bizonyos mértékig már elfogadottnak mondható a magyar archaikus imaanyaggal foglalkozó néprajzi szakirodalomban. Erdélyi Zsuzsanna munkái például következetesen beszélnek a kozmikus genezis, a keresés, a kakas általi ébresztés, a Grál-epika stb. motívumairól, ami egészen természetes, hiszen kézenfekvő, hogy az összetartozó szimbolikus képi egységeket a tartalmi szempont alapján motívumoknak nevezzük. 2. Előfordul, hogy több, önállónak tűnő tartalmi-képi egység egymáshoz való kapcsolódása állandó. Ez a kapcsolódás általában nemcsak formai természetű, hanem tartalmi is, amennyiben ezek az összekapcsolódó szövegegységek együtt is kifejeznek valamiféle jelentést. Ilyen esetekben az együttes jelentést hordozó nagyobb egységet tekintjük képi egységnek, a kisebb, tartalmi szempontból viszonylag önálló szövegegységek jelölésére pedig bevezetjük a képrész fogalmát. Például a passiót megjelenítő hosszabb epikus-dramatikus imarészek egyetlen képi egységet alkotnak, noha ennek a szövegegységnek több világosan körülírható részeleme lehetséges (pl. köszöntés, kérdés, válasz, tanács, a tanács megfogadása, passió megjelenítése stb.) Vagy az üdvözült lélek mennybejutását kifejező képsor egyik változata ugyancsak több részből áll (a lélek kész a halálra, mennyei zene, a mennyei kapuk megnyitása, a mennyei örökös vendégház belsejére vonatkozó látomásos képek stb.). Más szóval: az állandó szerkezeteket alkotó képrészeket azért tekintjük egyetlen egységnek (motívumnak), mert ezek egymástól - formailag és képileg-tartalmilag egyaránt - elválaszthatatlanok, hiszen mindig ugyanazokat a tartalmi-szerkezeti egységeket hozzák létre. A képrészek a legtöbb esetben a motívumokhoz hasonlóan - ugyancsak több sorból állanak, és szerkezetük is lehet összetettebb. 3. Egyes képi egységek és képrészek képelemekre oszthatók. A képelemek maguk is felismerhető tartalmi és formai egységek, de mégsem önállóak, mert teljes jelentés-összefüggésüket csak a képi egység (vagy képrész) szintjén nyerik el, rendszerint az ide tartozó összes képi elemmel együtt. Bizonyos képelemek szemmel láthatóan összetartoznak, azaz mindig ugyanabban az állandó tartalmi-formai szerkezetben (képi egységben, ill. képrészben) fordulnak elő. A képelemek gyakran egymás szinonimái, egyazon közös jelentés felé konvergálnak, afelé, ami voltaképpen az egész képi egység alapjelentése. Például képelemeknek tekintjük az olyan felsorolásszerű nyelvi formulákat, mint a defenzív jegyek vagy a passiót kifejező képek sorjázása. 4. A folklóralkotások szövegszerveződésének ismert törvényszerűsége, hogy ugyanaz a szimbolikus képi egység több változatban is realizálódhat. Esetünkben ez képi egység-változatok, képrész-változatok, képelem-változatok elhatárolhatóságát jelenti. 169