Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek —•— je a heterogenitás) műveltségi (jelen esetben vallási) jellemvonások kötik öszsze az itt élő népcsoportokat. A két - földrajz, néprajz - tudomány a kultúrréigók elemzése kapcsán abban is egyetért, hogy azok igen ritkán rendelkeznek éles határokkal, kiterjedésüket csak közelítéssel lehet megrajzolni.*

3 Hagget alábbi ábrája a kultúrrégió kialakulását modellezi (1. ábra).™ Az ábra jelentését azonban megfordítottam. Ha a görög katolikus teret „belülről" szemléljük, természetesen a latin és a keleti kereszténység a bizánci rítusú katolikus egyház határterületeinek felel meg, azonban a történeti, néprajzi, földrajzi hagyomány soha nem így beszél erről a kultúrrégióról, hanem mindig „kívülről" láttatja ezt a térséget, azaz a világ két nagy kultúrterülete közötti határtérségként vizsgálja a görög katolikusok települtségi sávját. A nyil a görög katolikusság területi növekedésének irányát mutatja (2. ábra). A jogi viszonyok megszilárdulása, az egyházi szervezet kiépülése, ortodox települések unióra lépése észak-dél tengely mentén, lineáris geometriai modellben zajlott. Ha nem a valós szerepét, hanem az unióra lépés időpontját tekintjük, akkor a lengyel terület a centrum, és a görög katolikus kultúrrégió centrifugálisan terjeszkedett. Ez a folyamat az adminisztratív intézkedések miatt századunk közepén megfordult. A látszólagos (sőt, időközben megszüntetett 1838/39 - lengyel) központ felé, délről északra centripetálisan szorult vissza a görög katolikusság területe. Majd a kilencvenes években az egykor összefüggő kultúrrégió felszakadozva, szórványokként éledt újjá (2. térkép). A görög katolikusság tehát horizontális térfelosztásában kulturális határterületként térfelosztási eszköz lehet Európában. A határ fogalma négy alapvető funkciót hordoz: az elválasztást, az összekapcsolást, az ütközést, a szűrést.

85 A görög katolikus „köztes tér" kultúrrégióként éles határokkal nem 2. ábra 121