Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek rendelkezik. Maga ez a térség nem vonalszerűén elválasztó térelemként (gát - barrier), hanem a fentiekben leírtak alapján dinamikus határzónaként működik. Az egyes tudományok a jellegüknél fogva a fennmaradó három határtípusként értelmezik az európai görög katolikus egyház területét. A politikai gondolkodásban napjainkban a görög katolikus sáv a Nyugat mesterségesen kialakított keleti védősávja, szűrőzónája (filter). Köztes-Európát és benne a görög katolikus sávot az egységesült Európa szerződéses területévé emeli, ám továbbra is peremi, tranzit térségként kezeli (4. térkép). A földrajzi modellek és a történelem ezt a sávot makroregionális elemzéseiben szintén elválasztó közegként, folytonosan mozgó, térben előrehaladó, kiterjedését változtató (1. fentebb Szűcs és Beluszky értelmezéseit), ütközőzónaként (frontier) mutatja be. A néprajzi elemzések viszont nem az elválasztó jellegét emelik ki a görög katolikus közösségeknek, hanem műveltségük alapján a határt mint összekötő, összekapcsoló sávot (kontakt- vagy kontaktuszóna) vizsgálják. Am ezek az alapelvek - mint bemutattam - a görög katolikusság makroregionális „térszerkezeti mozgásterének" csak fő, látszólagos jellemvonását tükrözik és tudományonkénti értelmezési kereteit szabják meg. Nem mutatják, nem mutathatják viszont a bizánci rítusú katolikus egyház mező- és mikroszintű kutatásokkal előhívható, egyedi helyekhez köthető identitási mintáinak sokféle variációját.

80 Jegyzetek 1. Huntington, S. P., The Clash of Civilization. In: Foreign Affairs. 1993. 3. 22-49.; Huntington, S. P., A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest 1998. - Huntington kötetéről magyarországi vitát 1. Buksz 1998. Tél; Mező F., A posztmodern geopolitika és kultúrföldrészek. In: Valóság. 1999. 9. 1-10. - Meg kell azonban jegyezni, hogy a geopolitika tudományához térségünkben a második világháborús szerepe miatt rossz emlék fűződik. A német kutatók napjainkban ezt a kifejezést nem szívesen használják. A földrajzi tér és a politikum összefüggéseinek kutatására napjainkban a geopolitika helyett a politikai földrajz kifejezést alkalmazzák: Pap N. - Tóth J. (szerk.), Európa politikai földrajza. Pécs 1997. 1. - A tudomány (geopolitika) történelmi terheltségéről, a fogalom használatának kérdéséről 1. A. Gergely A., Kisebbség, etnikum, vallás. Budapest 1997.; Galló В.; A mediterrán térség és az európai integráció. In: Kulcsár К (szerk.), Az integráció: történelmi kihívások és válaszkísérletek. Budapest 1998. 96-124. A francia és angolszász területeken a geopolitika kifejezésnek nincsen negatív hangzása. A szó a földrajz és a politikai kérdések összefonódásának tudományát jelöli: Foucher, M., Európa-köztársaság. Budapest 1999. 17. 2. Fukuyama, F., A történelem vége. Budapest 1994. 3. Huntington a kötetében bemutatja a két eltérő felfogásbeli irányzatot a civilizáció és a kultúra kapcsolatáról. A német élesen elválasztja egymástól a kultúrát és 122