Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek hanem az egyesült nyugati kontinens félen nem kívánt jelenségek „lerakodó területi" funkciójával is felruházza. A térképről leolvasható, hogy olyan „barátivá" tett államokkal veszi magát körül az egyesült Európa, melyeket szerződésekkel, gazdasági érdekeltségekkel, segélyekkel hajlandóvá tesz, hogy kezeljék pl. az EU felé irányuló menekültek befogadását (toloncegyezmények), ideiglenes letelepítését, miközben saját határait ezen jelenségek előtt igyekszik mereven lezárni (l. a Schengenben kötött szerződést). Ez a szándék különösen az Európai Uniótól gyakran eltérő német külpolitikában érvényesül. Németországnak az az elemi érdeke, hogy megszüntesse az EU-ban elfoglalt „határszéli" helyzetét, és a keleti határait is (már) a szövetséghez tartozó államokkal vegye körül, ezzel biztosítva centrumbeli elhelyezkedését és a tartós biztonságát. Ez a törekvés bár Köztes-Európát és benne a görög katolikus sávot már az egységesült Európán belülre helyezi vagy mint látjuk szerződéses területté: emeli, ám továbbra is peremi, tranzit területként kezeli. Történészek, politológusok a huntingtoni gondolkodást kemény kritikával illetik: Huntington nagy ívű koncepciójába nem férnek bele a finom részletek az egyes kistérségek történeti hátteréről, egyedi fejlődésének finomabb árnyalatairól. A görög katolikus vallás nem egyedüli magyarázata az erdélyi és a regáti identitás közötti különbségnek. Nagyon egyszerű és sematikus visszavezetni erre az egyetlen kulturális szálra az eltéréseket. A „sajátos erdélyi identitás" fontos alakítója például az Osztrák-Magyar Monarchia hagyományainak talaján nevelkedett erdélyi román értelmiség, szellemi és gazdasági elit is.

1

' 4. térkép 114