Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek közös terület, de a terület csupán mint egy adott államkeret jelenik meg. Ebben a modellben a szociális kisebbségek azonos jogú halmazainak egyikeként értelmezik a vallási kisebbségeket. Ha tehát egyáltalán körülírják a vallási kisebbségeket - hasonlóan a nemzeti kisebbségekhez, akkor azt nem értelmezik a társadalom más csoportjaitól elkülönítve." Nincs jelentősége az állami lét szempontjából a vallási hovatartozásnak. A második nemzettípusnál (kultúrnemzet) a közös nyelv, kultúra, a közös származás mítosza játssza a döntő szerepet.

36 Am a nyelv, a kultúra és a származás mellett a kelet-európai pravoszláv országokban a fontos nemzetépítő és összetartó szerepe miatt a vallást is említenünk kell. Kelet-Európa ezen régiójában a Nyugattal ellentétben létezik tehát egy, szinte szakrális helyzetbe emelt „államvallás". Az orosz szlavofil gondolkodásban a „közös származási mítoszba" azok a szláv népek is beleértendők, amelyek bár Oroszországon kívül élnek, de ugyanazon vallást gyakorolják, sőt, Oroszország (nem feltétlenül politikai) feladata egy pánszláv felszabadítási mozgalom keretében a szláv-ortodox népeket egységesíteni és ezen népek élére állni." A kultúrnemzet ismérvei között - az államnemzettel ellentétben - nem játszott döntő szerepet sem a terület, sem az állam. A területiség a nemzetállam ezen sajátos orosz formájában a szlavofil gondolkodásban kap szerepet, azaz az orosz ortodox nemzetnek joga van saját uralma alatt a szláv népeket egyesíteni, sőt, ezt meg is kell tennie. Az Orosz Birodalomnak ezekre az államok2. térkép 110