Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek A Kárpát-medencében élő görög katolikusok számának változása

12 Ország Ev Összes népesség Görög katolikus fő % Szlovákia 1930 3 323 347 212 653 6,40 1991 5 274 335 178 733 3,39 Magyarország" 1930 8 685 109 201 092 2,32 1982' — 228 7722 — 1989 10 374 823 230 000 2,22 Kárpátalja 1930 734 249 360 269 49,10 1989 1 245 618 350 000 28,10 Erdély 1930 5 548 991 1 385 452 25,00 1992 7 723 313 206 833 2,68 Vajdaság 1931 1 624 158 18 026 1,11 1991 2013 889 24 000 1,19 Pannon Horvátország 1931 3 785 000 12 883 0,34 1991 4 784 265 12 003 0,25 Kárpát-medence területe 1930 23 461 521 2 190 114 9,33 1990 30 605 540 1 000 884 3,27 Az adatok: 1. A görög katolikus Schematizmus alapján 2. Ezt a Schematizmus alapján megadott számot az egyházmegye n és apostoli kormányzóságon kívül élő, tehát nem számolt kb. 45-50 ezres ; szórvány egészíti ki. A bizánci rítusú katolikus egyházak visszaállítására csak az 1989-1990-es változások után kerülhetett sor. Egészen a kilencvenes évekig kellett várni a görög katolikus egyház és élet újjászületésére. Bár a Kárpátalján, Kelet-Szlovákiában és az észak-erdélyi régióban a görög katolikusok száma ismét eléri a milliót, 1989 után területileg csupán szórványokban tudott újra a görög katolikus egyház az ortodox és a római katolikus egyház közé beékelődni (2. térkép). A legnagyobb görög katolikus közösségek Ungvár, Munkács, Budapest, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Kassa, Debrecen, Nyíregyháza városokban élnek.

34 Arra a kérdésre a választ, hogy milyen politikai megfontolások indokolták a környező, többségében szláv, ortodox államokat, hogy a görög katolikus egyházat megszüntessék, az etnikai és a vallási hovatartozás párhuzamba állításával, az etnikum és vallás összefüggésének értelmezésével szeretném megközelíteni, mert a választ - sok egyéb szempont és folyamat mellett - a kelet- és közép-európai etnikai alapú nemzetfelfogásban kell keresnünk. A modern nemzetté válásnak két útját - államnemzet (Staatsnation), kultúrnemzet (Kulturnation) - különböztetjük meg. Az első típus (Staatsnation) alapja az ugyanazon jogi-politikai kerethez való tartozás és 709