Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza
Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek történeti Magyarország területén is megjelent a görög katolikus egyház. Ez a folyamat Erdélyben folytatódott, és az itt élő románság áttérésével (1699) több ezer négyzetkilométeres térségben megjelent e „köztes egyház". 22 A Habsburg Ház - hasonlóan a nyugat-galíciai lengyelség görög katolikus egyházához - a római katolikus egyházzal karöltve (és sokszor komoly nyomásával) igyekezett Magyarországon is minden segítséget megadni az unióra lépőknek a normális egyházszervezet kiépüléséhez. 23 A váradi görög katolikus püspökség (1776) megalakulásakor például a nagyváradi római katolikus püspökség birtokaiból nagy területeket adtak át (az más kérdés, hogy nem igazán a legjobbakat) 24 , amelyekből a görög katolikus püspökség megélhetett. Az erdélyi görög katolikus egyház főként a Máramarosban, Szatmárban, Szilágyban, Fogarasban és Hátszegen tömegesen áttérő románsággal bővült. 1853-ban megalakult az önálló Gyulafehérvár-Fogarasi érsekségük is. 25 De nem csupán Erdélyben, hanem Kárpátalján is tovább gyarapodott a ruszin görög katolikusok száma. 26 A XIX. század végére Köztes-Európában a görög katolikusok száma és területi kiterjedése elérte a legnagyobb nagyságát. Az orosz Olonyeci kormányzóságtól Horvátország határáig futó görögkeleti és a római katolikus vallású területek közé, nagyrészt az Osztrák-Magyar Monarchia keleti térségébe a XX. század fordulójára tehát beékelődött egy 2 millió hívet számláló görög katolikus térség (1. térkép). 27 A Monarchia feldarabolása után, a két világháború között Romániában és a szláv utódállamokban (még Csehszlovákiában is) szorgalmazták a görög katolikusság visszatérését az ortodox egyházba. Bár a magas népszaporulat miatt a romániai Erdélyben kismértékben nőtt a bizánci rítusú katolikusok száma, 28 Kárpátalján a görög katolikusok számaránya 1910 és 1930 között 64,1 %-ról 49,1%-ra esett vissza. 29 Térségünkben a görög katolikusok kálváriája azonban csak a második világháború utáni években teljesedett ki. Adminisztratív intézkedéssel 1948-1950 között a Magyarországot körülvevő országokban sorban eltörölték (Romániában: 1948, Кафаtalján: 1949, Csehszlovákiában: 1950) a bizánci rítusú katolikus egyházat és beolvasztották az adott nemzeti ortodox egyházakba. 3 " Bár a görög katolikus egyházak illegálisan tovább működtek," a hívek számaránya az intézkedések hatására jelentősen lecsökkent. ; térkép L. = Ltmberg, M= Munkács, Ny. = Nyíregyháza, K.= KoIor*vór, Mv. = Marosvásárhely. Ci . = Ciernowíti K^<//| görö'gkatoltkus voilà» 108
