Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

mitológiai kontextusának elemeit (mint ezt különösen az ónordikus irodalom alapján feltételezett samanisztikus nyomokkal kapcsolatban kimutatták,

28 de hasonló elemek nyomai sejthetők az ószláv sámánizmus vonatkozásában a pravoszláv egyház vízióirodalmában), vagy a mediterrán magaskultúrák mitologikus "túlvilágjárásainak" emlékei (gondoljunk a meghaló és feltámadó istenek hagyományaira; vagy akár Krisztus pokolraszállására

29

). Tehát az öszszevetés, a hatások keresése kapcsán számos módszertani nehézséget kell még áthidalni ahhoz, hogy a biztos eredményekhez legalább közelítsünk. Egyelőre biztosnak annyi látszik, hogy a magyar halottlátó mitikus kontextusa és rituáléja nagyjában-egészében a keresztény középkor vallásos vizionáló gyakorlatából ered, vagy talán helyesebben: legtöbb köze ahhoz van. Emellett az alaphatás mellett igen lényeges, de nem központi jelentőségű Közép- és Délkelet-Európa népi ill. kereszténység előtti rituális rendszereinek - elsősorban is az ún. indoeurópai sámánizmusnak - a hatása. JEGYZETEK 1. BÁLINT Sándor: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Budapest, 1942. 1822.; DIÓSZEGI Vilmos: Л sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest. 1958.; VARGYAS Lajos: Keleti párhuzamok Tar Lőrinc pokoljárásához. Műveltség és Hagyomány V. (1963) 37-52.; BARNA Gábor; Totenseher im ungarischen Volksglauben. Műveltség és Hagyomány XX. (1981) 177-189.; KUNT Ernő: A halál tükrében. Budapest. 1981.; Uö: Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Budapest, 1987. 200-217.; CZÖVEK Judit: Halottlátók a magyar néphagyományban. Debrecen, 1987.; GRYNAEUS Tamás: "Látomások" - túlvilági élmények a mai magyar népi szájhagyományban. (Kézirat, sajtó alatt.) 2. Ezt a témát már érintő tanulmányaim: PÓCS Éva: Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethn. XCVII. (1986) 177-256.; Uő: Sárkányok, ördögök és szövetségeseik a délszláv-magyar kapcsolatok tükrében. Folklór és Tradíció VII. (1988) 145-170.; Hungarian Táltos and His Europen Parallels. In: M.HOPPAL - J. PENTIKÄINEN (eds.): Uralic Mythology and Folklore. Etimológia Uralica 1. Budapest - Helsinki, 1989. 251276.; Uő: A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alapjai Dk-Európában. Sajtó alatt (Ethn); Uö: Traces of Indo-European Shamanism in SE Europe. Sajtó alatt (Oscar Loorits emlékülés előadásai) 3. Az adatokat részletesen lásd az 1. jegyzetben említett tanulmányokban. Ezenkívül: BARNA G.: Halottlátók Borsodban. Herman Ottó Múzeum Közleményei XII. (1973) 109-113.; DIÓSZEGI V.: A novaji tudósasszony. Néprajzi Közlemények I. (1956) 58-77.; DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. 118-120. Még további adatokra utal CZÖVEK .1.: Halottlátók... a magyar anyagot kimerítően közlő bibliográfiája. Vizsgálataim az e munkákban közölt adatokon kívül kiterjednek a NK1 Néphit Archívumának "Halottlátó" adataira is (sok kéziratos gyűjtés anyagával), jelen vázlatos beszámolóban azonban terjedelmi okokból nem közlöm a részletesen amúgy sem elemzett adatok forrásait. 4. Lásd erről: DIÓSZEGI V.: A sámánhit... 67-75, 295-306.; DÖMÖTÖR T.: A magyar nép... 120.; vagy legújabban CZÖVEK .!.: Halottlátók... 18.: itt ö egyenesen a "táltosnak 36