Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Horváth József Győr: Adalékok a népi vallásosság kutatásához 17–18. századi győri végrendeletek alapján
Horváth József (történész-könyvtáros, Győr): ADALÉKOK A NÉPI VALLÁSOSSÁG KUTATÁSÁHOZ A XVII-XVIII. SZÁZADI GYŐRI VÉGRENDELETEKALAPJÁN Az utóbbi másfél-két évtized örvendetesen bővülő népi vallásossággal foglalkozó irodalmában meglehetősen kis számban találhatók olyan tanulmányok, melyek a kérdés történeti alakulását vizsgálják. De nem bővelkedik túlságosan ilyen dolgozatokban a korábbi évtizedek néprajzi szakirodalma sem.' Tüskés Gábor 1986-ban megjelent tudománytörténeti áttekintésében a történeti kutatásokról szólva a Jagelló-korról remek könyvet író Pásztor Lajos után időrendben haladva csak a XVIII. század közepének vallási életét kutató Jánossy Gyula nevét említi. 2 Vagyis a XVII. század népi vallásosságáról számottevő áttekintés nem jelent meg. 3 E hiány majdani pótlásához szeretnénk e dolgozatban néhány szerény adalékkal hozzájárulni! Eddigi kutatásaink során főként XVII. századi végrendeletekkel foglalkoztunk. A győri Levéltár állománya különösen gazdag e forrástípusban: mintegy ezer darab e századbeli testamentumról sikerült eddig tudomást szereznünk! Ezen - más városok eddig ismert anyagához képest nagyon nagy mennyiségű 4 - forrásból eddig 804 darabot sikerült jelen témánk szempontjából átvizsgálnunk, így a XVII. századra vonatkozó megállapításainkat e dokumentumokra alapozzuk. 5 XVIII. századi kutatásaink még meglehetősen kezdő stádiumban vannak, de - tekintettel az anyag tartalmi gazdagságára - az eddig vizsgált 108 végrendelet alapján néhány észrevételt már tehetünk. Mielőtt forrásaink rendelkezéseinek elemzését elkezdenénk, fel kell hívnunk a figyelmet arra: nem ritkán már a testamentum nyelvezete is számos értéket rejt a népi vallásosság kutatója számára. E vonatkozásban nagyon fontos a végrendelet bevezető része, ahol testálóink egy része arról elmélkedik, miért is kell utolsó rendelést tennie. Forrásainkból tucatjával lehetne idézni az érdekesebbnél érdekesebb indítékokat és "világkép-töredékeket", amelyek számos bibliai elemet is tartalmaznak. Hely hiányában álljon itt csupán a legszebb, mely Matkovics Erzsébet 1756-ban kelt végrendeletének élén található: "Valamint hogy az Felséges mindenható Ur Isten, Ezekiás királynak régenten meg izente, hogy az Házában rendelést tenne, mert meg kellene nékie halnyi: Ugy ezen mostanyi súlyos nyavalám által Engemet is emlékeztetett Eö Szent Felsége arrul, hogy az én Életemnek vége közel vagyon, és nékem is, a minden Testnek uttyán el kelletik mennem;..." (csak zárójelben jegyezzük meg: e testálónk, aki - amint az egyéb rendeléseiből kiderül - evangélikus vallású, vagyontárgyai között egy Bibliáról is rendelkezett!). 6 93