Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

vallási kapcsolatot. Ők jobban átérezték az ünnepet, mélyebben ragaszkodtak a szőlővédőszenthez, tragikusabban érintette őket a terméskiesés. Csalódásuk, fájdalmuk, dühük is nagyobb volt, amiért a bosszú, a szent meggyalázása is részükről erőteljesebb volt. Ugyanakkor ők adták az ünnepelők többségét. Lelki közelségben éltek a szenttel, atyai védelmet vártak tőle, szeretet és tisztelet övezte, de ugyanakkor a gyűlölet és a harag pszichikai egységét is megvalósították magukban. Ezért hívták Egerben pl. "Donát bácsi"-nak a szobrot, és egészen másként tisztelték, mint pl. az evangélikus német borvidékeken a reformáció által meghagyott, de egy foglalkozási csoportnak, művelési ágnak polgáriasult státuszszimbolumává degradálódott képviselőjét.

34 A felső társadalmi réteg számára a szőlővédőszentek tisztelete világiassá, profánná vált. Ők nem kapcsolódtak közvetlen közelről a szőlőmunkákhoz, ugyanakkor a szobrot, a kápolnát ők építették. A napjainkban felújított szőlővédőszent ünnepségek új tartalmat jelentenek a régi köntös megmaradása mellett. A profán, víg összejövetelek mára turisztikai rendezvénnyé váltak, a szent és a világi élet egységét, egymás mellett élését szimbolizálva. JEGYZETEK 1. BARTHA Elek. A sokarcú vallási néprajz In: Confessió 1982/3.50-55. 2. BÉL Mátyás: Magyarország népeinek élete 1730 táján. Ford. szerk. Wellmann I. Bp. 1984. 420. 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, Néprajzi Adattára 1362-63. Paládi-Kovács A. gyűjt. 4. BÉL Mátyás op.cit.418. 5. Hazai és Külföldi Tudósítások. 1818. jún. 3. 345. Sátoraljaújhely. Május 23-án. "Szomorúan virradt pünkösd ünnepe városunkra. A szerencsétlenségre mintegy előre készítő, nagyobb borúlátók között csoportozó téllegek május 10-ik napját megelőző éjjel 11 óra tájban megszakadtak, s jéggel teljes zápor rohana városunknak a Zsólyomkától lenyúló utszájára. Egy asszony és három gyermekek lettek különösen áldozatává ezen felhőszakadásnak, kik a víz által elragadtatván, többé az életre vissza sem hozattathattak. Tizenegy házak sepertettek el a lerohanó víznek sebes ereje által. Más házakban és pincékben is több helyeken ment bé a víz, s több hordó borok kifolytak a víz szakadása közben. Gyermekeiket sokan a padokra hányván fel: ott ragadhatták ki a veszedelem elől: mások pedig a városnak felsőbb részében az inkább felemelt épületekben kerestek éjnek idején elrémülve magoknak menedékhelyet. 40-50 mázsásoknál nagyobb kövek hordattak utszáinkra. A gyümölcsfák sok helyeken gyökerestől szaggattattak ki. Szőlőhegyeinknek is nagyobb részén a szőlőtövek s kivált a homlitások és ültetések gyökerestől kiforgattattak, semmivé tétettek. Maga a földje a szőlőnek hol kimosattatott: hol pedig annyira béiszapoltatott, hogy a szölőtöveknek helyei is alig látszanak: végre ahol a szőlővesszők megmaradtak is, a jég által összetördeltettek, levelei földre terítettek: sőt még a hegyek alatt lévő vetések is némely részben a leomlott vizek ereje által, mintegy lecsépeltettek s iszappal és szőlőkarókkal hordattak be. 84