Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

Egyébiránt ez a nagy csapás kisebb mértékben ugyan, de a Hegyaljának több részeire is kihatott: nevezetesen a tolcsvai, liszkai, leginkább az e/rdö/bényei és a b/odrog/keresztúri s mádi szőlőknek is némely részeire." 6. Vö.RÉTHY Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp. 1962. 7. ERDÉLYI Zsuzsanna. Hegyet hágék, lötőt lépek. Bp. 1976. 124 és 155. 8. BITSKEY István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp. 1979. 122 és 131. 9. KOVÁCS Imre: Régi magyar kalendáriumaink 171 l-ig. Debrecen, 1938. 39. 10. KOVÁCS István op. cit. 46. 47. 11. KOVÁCS István op. cit. 47. 12. BLAZOVICH Jákó: A barokk ember. In: Pannonhalmi Szemle 1935. 193-200. 13. HÄUSER, Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete. I. Bp. 1980. 365-367. 14. VOIT Pál: A barokk Magyarországon. Bp. 1970. 24-28. 15. Vö. VÁRKONYI Ágnes, R.: Magasmüveltség és népi tudatvilág Magyarországon a 17-18. század fordulóján. In: Folklores tradíció, szerk. Kiss M. I. Bp. 1984. 19-43. 16. LUKÁCS László: Szent Orbán kultuszának emlékei a székesfehérvári egyházmegyében. In: A Székesfehérvári Egyházmegye Jubileumi Névtára. V. Székesfehérvár, 1988. 103-104. 17. SZILÁGYI István: Kálváriák. Bp. 1980. 20. 18. GALLÉR, Werner: Volkskultur und Weinviertel, Deutsch-Wagram, 1984.28. 19. GRÜNN, Helena: Fassbinder, Fassboden. Handwerk und Kunst. In: Niederösterreichische Volkskunde, Band, 3.1968. 131-132. 20. GRIESSMAIR, H: Der Weinbau in Jult... Wien, é.n.22. 21. NICOLLIER, Jean: Das Winzerfest in Vevey. In: Schweizer Volksleben. Sitten, Bräuche, Wohlstatten. Hg: Z. Brockmann Jerosch, Erlenba Zürich, 1929. 70. 22. Vö: VARGYAS Lajos kutatási eredményeivel és CSOMA Zsigmond: Szőlészeti, borászati hagyományok, a megújulás és a közösség kötelékében (Kapcsolatok, hatások, konfliktusok Dunántúl és Európa között a 17. század végétől a 20. század elejéig). Debrecen-Budapest. 1994-1995. 86. 23. SCHARFE, Martin: Evangelische Andachtsbilder. Studien zu Intention und Funktion des Bildes in der Frömmigkeitsgeschichte vornehmlich des schwäbischen Raumes. Stuttgart, 1968., Scharfe, Martin: Der Wein im Volksleben. In: Weinland Wüttemberg. Hg. Eugen Hewig. Mannheim, 1976. 76-78., Scharfe Martin: Das andere Tübingen. Kultur und Lebensweise der unteren Stadt im 19. Jh. Tübingen, 1978. 228., Scharfe Martin: Die Religion des Volkes. Gütersloh, 1980. 46-48. 24. LUKÁCS László op. cit. 104. 25. BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium Hl. Bp. 1977. 390. 26. FAJCSÁK Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei. Eger, 1990.55. 27. GRÜNN, Helena: op. cit. 130. 28. SCHARFE, Martin: op.cit. 1976.78. 29. JUNG, H.: Traubenmadonnen und Weinheilige. Duisburg, é.n. 49-50. 30. GRÜNN, Helena: op.cit. 130. 31. FAJCSÁK Attila: op.cit. 50., Csorna Zsigmond: Nászéjszakák bora: a somlai.Bp. 1986.8283. 32. CSOMA Zsigmond: A balatonfelvidéki szőlőtermelés demokratikus hagyományai, a hegytörvények. In: Honismeret 1990./2-3.55-61. 33. BERZEVICZY Gergely: In: A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest, 1979. 397. In: A magyar néprajz klasszikusai. Szerk.: Ortutay Gyula. Kötetszerkesztő: Zsigmond Gábor. 34. SCHARFE, Martin: op.cit. 1978.228. 85