Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

veszélyeztették. Tudományosan bizonyíthatóak azok a több évszázados népi meteorológiai megfigyelések, amelyek egy-egy nap időjárásának a következő hetek, vagy más időszakok időjárására gyakorolt szerepét mutatják, illetve a különböző természeti katasztrófák bekövetkezésének nagy valószínűségét adják. Ezek a napok közismertek az ókortól kezdve, és a türelmes, népi megfigyelések csiszolták, vagy tájegységileg a szőlők fekvésének megfelelően változtatták az időjárási alapigazságokat. Bél Mátyás és szerzőtársai mindig felhívták a figyelmet ezekre a károkat okozó tényezőkre. A kőszegi szőlők esetében az időjárás szeszélyének kitett gazdákról azt írták:

4 "Ha éghajlat és talaj ennyi és ilyen sokféle előnyt nyújt is Kőszeg földjén, időnként olyan tényezők sem hiányoznak, melyek miatt itt is panaszkodnak a szőlősgazdák a különféle munkáikban és jövedelmükben esett károkra. Többnyire szelek törnek be, ömlik a zápor, veri a szőlőt a jég és más csapás is, elsősorban arról a részről, ahol, amint mondtuk, az említett hegy magaslik, s gyakran meghiúsítják, olykor legalább is kétségessé teszik a szürethez fűzött reményeket. Ilyen csapás három évvel ezelőtt Vas megyét ha teljesen le nem is hengerelte, legalábbis igen erősen sújtotta, annyira, hogy hasonló pusztulást sok esztendő óta egyáltalán nem látott és tapasztalt ez a vidék. S a kőszegiek szinte már megszokták, hogy ilyen veszedelemtől örökösen féljenek a Vitus és a Bertalan napja közé eső egész időszakban, s nem ok nélkül. " A Hazai és Külföldi Tudósítások с korabeli kedvelt újság 1818. júniusának elején irtózatos május végi ítéletidőről számolt be Tokaj-Hegyaljáról. A jég és özönvíz májusban tette tönkre a hegyaljai gazdák azévi reményét. A részletes híradás szörnyű pusztítás képét tárja szemünk elé.

5 Az időjárási eseményekről készült feljegyzések bizonyítják, hogy a szőlőkben különösen május végén a fagy és jégeső, augusztus elején pedig a jégeső rendszeresen nagy kárt okozott.

6 Nem véletlen, hogy az archaikus, középkori imáink között többet találunk az ún. "nagy idő" elütése céljára.

7 A barokk szenttisztelet Magyarországon középkorias és misztikus elemek összevetéséből alakult ki. Nem a reneszánsz és a későreneszánsz istenfogalom fejlődött tovább, amely szerint Isten olyan mintegy antropomorf lény, akivel ugyanúgy lehetett alkudozni, vitatkozni, mint bármely földi nagyúrral és aki racionális indokokkal, csereajánlatokkal, ajándékokkal meggyőzhető, illetve megnyerhető. A barokk vallásosság eszmevilágának egyik alapeleme: az ember kicsinysége, jelentéktelensége, porszem volta, az evilági és a túlvilági lények közti különbség áthidalhatatlansága, az ember föltétlen és kényszerű alárendeltsége a félelmetes isteni hatalomnak.

8 A szentekben a katolikus egyház az Isten segítőit és kiszolgálóit látja. Védőszentekké azok váltak, akik életükkel, erkölcsi tartásukkal erre rászolgáltak és csodák kapcsolódtak ne70