Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

"A kőszegi szőlőművelőknél megvan az a babona vagy inkább szokás, hogy bizonyos napok jellegéből tudni vélik, milyen szüret remélhető. Ideszámítják elsősorban azokat a napokat, melyeket Pálnak, Vincének, Vitusnak, Lőrincnek, Bertalannak, Egyednek s más ilyen férfiaknak szentelt a régi idők kegyessége. Ha Pál napja esős, közönségesen úgy tartják: nem számíthatnak jó szüretre abban az esztendőben, viszont igen jó és bőséges lesz, ha ragyog a Nap akkor, s a keresztutak mentén könnyen megolvaszt havat és jeget szerteszét. Ugyanígy ha Egyed napján esni kezd az eső, ebből azt jövendölik, hogy a szüret is esős s a fejlődő fürtöket illetően hátrányos lesz, míg ha tiszta az idő akkor, derűs lesz a szőlő szedésekor is, s igen jól alakul a szüret. Mellőzöm a többi szent napjához fűződő vélekedéseket. " A katolikus szőlőhegyeken Máriát és Jézust, mintegy "univerzális" tisztelet vette körül. Európában már a középkortól számos olyan ábrázolás maradt fenn, amelynél a termékenységet karján a kisdedet tartó Mária alakjával jelenítették meg, aki másik kezében általában egy szőlőfürtöt tartott. Ezért vált pl. különösen a Rajna melletti szőlőművesek védőpatrónájává. A keresztény művészi ábrázolásban pedig egy külön típust, a szőlőfürtös Madonnát hozva ezzel létre. A szőlőhegyi birtokosok és napszámosok azonban kultikus tiszteletben részesítettek szenteket is, akiket a hegy védelméért, a termés biztonsága érdekében tiszteltek. Szerteágazó kultuszukban szőlőhegyi kápolnákat, faés kőszobrokat emeltek és szenteltek fel, de kegytárgyaikat és a használati eszközökre vésett, festett képeiket is tisztelték. A jelentősebb és sorsfordulós munkaalkalmak, a szőlő- és bortermelést befolyásoló tevékenységek alkalmai az adott időjárás mellett adott napokhoz kötődtek. így az ez időben végzett munkák azoknak a szenteknek névnapjához kapcsolódtak, akik a kalendáriumban szerepeltek. így pl. a szüret Dunátúlon és Erdélyben Teréz (X. 15.) vagy Orsolya (X. 21.) napja körül kezdődött, függetlenül attól, hogy a szenteknek eredetileg a szőlő-bortermeléshez esetleg vajmi kevés közük lehetett. A szőlővédőszentek így tehát részben időjárási patrónusok (pl. Orbán, Keresztelő Szt. János, Medárd, Donát), részben a termés - munka - szüretidő terminusnak patrónusai voltak, (pl. Márton - aki életében nem volt kapcsolatban borral, de ünnepének időpontja az érő-, kiterjedő musttal, az új bor kiforrásával esett egy időre, Márton napja az új bor megkóstolásának szertartását, és a Márton napi bor népszokását alakította ki: A szőlővédőszent fogadott szent is lehetett, mint pl. Boldogkőváralján, ahol Szt. János napján verte el a jég az itteni szőlőt, ezért Szt. János lett a védőszent.

3 A szőlőtermesztés eredményességét az időjárás és a természeti elemek csapásai, talán minden más termesztett növénynél jobban befolyásolták és 69