Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

8. kép Kápolna, szarvasok és huszár; 9. kép padtámla részlete, 1884. Nógrádszakái. Úrmutató és huszár; Budapest, Néprajzi Múzeum részlet az előbbivel azonos padról már a szent szimbólumok mellett a korábbi virágos indadíszt nagyrészt felváltotta az erdő és lakói ábrázolása, és megjelent az ember is, huszár képében, vörös nadrágban, vörös csákóval, a szabadságharc vitézeire utalva. A századforduló táján a legjobb kezű faragók összefüggő jelenetet vagy jelenetsort komponáltak az addig csupán mozaikszerűen egymás mellé illesztett vallási vagy profán motívumok helyett. Ekkoriban faragta Karancskeszin Lőrincz Pál juhász a támláján az első emberpárt a hazai erdő fái és vadjai közt megjelenítő lócáját.

71 A legmegragadóbb vallási képekkel díszített palóc padot Pál János litkei (Nógrád m.) parasztgazda készítette 1910-ben. Ő a padján egymás fölötti két sávban Jézus életének egyes jeleneteire emlékeztet, az e világi élet bemutatásával egybekötve. Pál János a közkeletű ábrázolásoktól függetlenül alkotott, mintegy látomásként idézve, belső tagolás és színek nélkül, árnyképszerűen adva elő a történteket. A felső sor nyolc táblája a bibliai eseményeké: betlehemi király angyalok vezette kocsiján, Jézus születése, a 12 éves Jézus a 57