Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

templomban, Jézus a Gecsemáné kertben a szenvedés keserű poharát fogadja, Jézus elárultatása, a keresztrefeszítés, a szenvedés eszközei és végül az an­gyal, amint a sírt felkeresőknek hírül adja a feltámadást. Ezeket egy templomi prédikáció követi, majd az utolsó táblán és az alsó sáv mezőin kortársi jelene­tek, parasztok, urak, katonák, valószínűleg rosszalló szembeállításban, amint az evangéliumi eseményekre, prédikációra érzéketlenül élik bűnre hajló min­dennapjaikat. 72 Pál János művészete azonban egészen kivételes jelenség. Tipikusabb a rimóci (Nógrád m.) századfordulós padhát, amelyen a középütt álló kereszt előtt mintegy hódolatot tesznek a kétoldalról közeledő huszárok. 73 Ezenköz­ben úgy látszik, más faragók megmaradtak a mozaikszerű elrendezésnél. Jel­lemző példa egy Karancsságról, a XX. század elejéről való pad. Az egyik vé­gén, a rohamozó huszárok mögött a vallási jelképek közt Jézus sugárkoszo­rús, kereszttel koronázott Szíve tűnik fel, égitestek társaságában (10. kép), míg a pad másik végén a kereszt és a magyar címer (11. kép). 74 A vallási jelképekkel ékesített bútorok sorában a bölcsőről kell végül szót ejteni. Akárcsak az eddigi tárgykörökben, ezek között sem található túl sok példa a vallásos jellegű díszítmények meghonosodására. A hazai emlékek jobb megítéléséhez mindenekelőtt meg kell említenem azt a figyelmet érdemlő tényt, hogy a bölcső az egyedüli olyan bútordarab, amelyen egyértelműen kimutatható egy pogány óvó jelnek, az ötágú csillag­nak a megőrződése a keresztény jelképek, leggyakrabban Krisztus vagy Mária monogram mellett. Egy múlt századi bölcsőtanulmány némileg bizonytalan rajzon már 1497-ből közöl egy pentagrammal megjelölt bölcsőt, 75 ám Hans Schäufelein 1517-ből való metszete kétségkívül ilyen, pentagrammos bölcsőt ábrázol. 70 De még jóval később, 1666-ban is azt írja a lipcsei Johannes Prätorius magiszter: "Még ma is találunk egyes asszonyoknál olyan babona­ságot, hogy a pentagramm pogány jelét tetetik a bölcső felső és alsó végére faberakással vagy festéssel, rontás avagy az éjszakai kísértetek elhárítására, akik azonban azt akarják, hogy félig keresztényeknek tartsák őket, azok a fej­hez IHS-t tetetnek, de alulra ötágú csillagot." 77 Az általa említett utóbbi gya­korlat mindazonáltal sokáig fennmaradt még, előfordul XIX. századi darabo­kon is, így egy 1801-ből datált osztrák példányon. 78 Hozzá kell ehhez tenni, hogy óvó hatásának reményében a pentagramm a német nyelvterületen más bútorokra is rákerült. Jellemző példaként hivatko­zom Felső-Ausztriából egy 1566-ból datált, egyedül három nagy, felfestett pentagrammal felékesített ládára és 1707-ből egy fedeles ágyra, amelynek a végén két körbe foglalt pentagramm mellé három hasonlóan körülkerített IHS-t festettek. 79 58

Next

/
Thumbnails
Contents