Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Jókai Mária Barslédec: Mit jelent katolikusnak lenni Zoboralján?

látták. A sikeres, eredményes jól elvégzett munkáért is hálát rebegtek. Az is természetes, hogy a munkát is Isten segedelmével kezdték. Bármilyen munkához fogtak, öt hívták segítségül. Ugyanígy tettek, ha útnak indultak, vagy csak kiléptek a házból, ha egyáltalán átlépték a küszöböt, munkába indulva. A legtöbb családban még ma is így van ez. Annyira beléjük nevelődött hogy ösztönszerűen száll föl a sóhaj szívük mélyéből. Észrevétlenül ivódott, hagyományozódott ez a fiatalabb generációkra is. Munkakezdésnél fohászuk: "istenem segíts! Édes Jézusom, segíts meg! Jézuskám segíts! Jaj istenkém segíts meg a munkámban!" Néha még azt a munkát is megnevezték, amelyet végezni akartak. Munka után sem maradt el a hála és a köszönet. Úgy tartották, hogy csak az ilyen munkán lesz Isten áldása, haszon, eredmény. " Isten segítségével elvégeztük! Áldja meg az Isten a munkánkot. Magunkat is, munkánkat is. Adja ránk az ö szent áldását! Hála Istennek, elvégeztük!" A legtöbb munkát keresztvetéssel kezdték és úgy is fejezték be. Hosszabb és fontosabb munka befejezésénél vagy egy egész napos munka után hoszszabb hálát rebegtek el. Hálákat adok mennyei szent Atyám, A Te jótéteményeidért, Hogy bennünket a szükséges és Hasznos dolgok tanulására Segíteni méltóztattál. Engedd kérünk, hogy a mi tehetségünk és tudományunk, a Te szent neved dicséretére és lelkem üdvösségére használjon, A mi Urunk Jézus Krisztus által - Amen. A vallás, a hit lelki erőt adott a Zoboraljaiaknak. A nap bármely szakában, nemcsak szükségben, de bátorításként, buzdításként, erőgyűjtéshez, napjában sokszor felsóhajtottak: 0, irgalmas, ó kegyelmes, ó hatalmas nagy Úristen, Fordulj hozzám, tekints le-rám a siralom völgyibe, О irgalmas, ó kegyelmes, ó hatalmas nagy Úristen! 515