Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

ügyibe", azt erősítette be a ládatetőbe, a ládáját kinyitva azonban senki sem mulasztotta volna el az előtűnő szenthez rövid fohászt intézni.

41 Szent személynek, nevezetesen Szűz Máriának és kisdedének a képére menyasszonyi ládák elejéről magam csupán a Pozsonyhoz közeli Horvátgurábról ismerek példát: három intarziás díszű, illetve festett virágozású ládát az 1830-1840-es évekből datálva, mégpedig a Szüzanya valamely itt ismert kegyképének a megjelenítésével, nyilván szentkép alapján.

42 A láda birtokosa katolikus hitvallásának mintegy kivetítéséül szolgált egy-egy jól ismert vallási szimbólum. A nyitrabányai németeknél monstranciát volt szokás a kelengyésládák virágbokros mezői közé festeni, mint pl. egy 1879-ből datált ládára.

43 Egy, az egykori Vas megyei, akkor még magyar lakosságú Őriszigetről való, 1845-ös évszámú ládán a menyasszony monogramjának két jegye között Jézus Szíve látható a keresztrefeszítést jelképező, három belévert szöggel. Azon az 1866-ból datált, paraszti kéztől cifrázott menyasszonyi ládán, amely az egykor ugyancsak Vas megyéhez tartozott, horvát lakosságú Pásztorházán őrződött meg, az előbbiekéhez hasonló mondandót képviselhet az 1HS Krisztus monogram, H betűjén magasba nyúló kereszttel.

44 Amennyire a számos idevágó emlék alapján megítélhető, saját stíluskörén belül társtalan lehetett és így feltehető, hogy megrendelésre készült az a Muraközben, a XIX. század derekán előállított láda, amelyen a homloklapnak a középpontjában, pajzs alakú mezőben oltárlapon feszület emelkedik, két égő gyertyától övezve. Ennek a példánynak a belsejében olvasható ceruzabejegyzés szerint magyar ember, Kovács Pál volt a tulajdonosa - habár nem tudni, vajon ő birtokolta-e elsőként.

45 Mai ismereteink szerint egészen egyedülálló, különös becsű emlék az a Néprajzi Múzeumban őrzött és 1889-ből Nagyvázsonyból (Veszprém m.), evangélikus német családtól származó láda, amelyen a homloklap két oldalát Luther Márton és felesége arcképe foglalja el (3. kép). A tárgy tulajdonképpen nem menyasszonyi ládának készült; egykori gazdája, Leitold Krisztina annyira szegény volt, hogy ilyenre nem tellett neki. Az 1887-ben kötött házasság után két évre csináltatták, egy másik, virágos díszü példánnyal egyetemben. Alkotója a helybeli Strauss Ferenc asztalosmester volt. A láda örököseinek emlékezete szerint ő mások számára is készített a nagy tiszteletben tartott hitújító és házastársa képmásával ládát.

46 Német területről hasonló emléket nem ismerek. Nem lehetetlen, hogy Strauss mester egyéni elgondolását valósította meg benne, evangélikus otthonok falát ékesítő nyomatoktól ihletve, esetleg valamely kiadvány illusztrációja alapján. 50