Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

flllllillfclllp ' " ' •:••'•• 3. kép Láda, „Truhe", Martin Luther és Kathanna Bora képével, 1889 Nagyvázsony Veszprém т., Strauss Ferenc asztalos munkája. Budapest, Néprajzi Múzeum Sajátos vonatkozása van a tárolóbútorok azon, az eddigieknél népesebb csoportjának, amelyeken a dísz Krisztus jelképe, az Agnus Dei. A párosan egymással szembenézve elhelyezett Isten Báránya ábrázolás német származású dunántúli juhászok ládájára voltjellemző, miként arra Gémes Balázs mutat0

u<

ra

; ° a

í eredetnek is nyomára jutott és közölt egy XVIII. századi juhász céhládát a dél-németországi Urachból; erre azonos elrendezésben festették fel a páros Isten bárányát a homloklap két mezőjében.

47 Németországban azonban aligha lehetett nagyon elterjedt a juhászok céhládájának ily módon való díszítése. A most említett példányt az azt elsőként és egyedüli ilyenként közreadó Theodor Hornberger sajnos nem kommentálja, pedig felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen nem juhászláda lehetett-e a fényképből és az aláírásból megítélhetően minden feliratot nélkülöző urachi darab? A hazánkból ismertté vált megfelelők ugyanis úgy látszik, mind erre a célra készültek. Am nem céhláda az az 1774-es évszámú, ilyen díszű láda sem, amelyet az Osztrák Néprajzi Múzeum őriz. Ez Tirolból, Zillertal vidékéről yalo es a két Isten Báránya mellett gazdag virágdísszel ékes.

49 Mindazonáltal ezen láda Isten Báránya motívumában az osztrák kutatók a brixeni egyházmegye címerét látják - és természetesen ugyanígy, ha az ugyanezen vidéki 51