Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon
ezek mellett ebből a társadalmi körből Magyarországról is említhető a XVII. századból példa az itt is erős befolyásra szert tett jezsuiták jelvényének megfelelően rajzolt IHS Krisztus-monogramra, szekrényről, asztalról és bölcsőről, nemkülönben bútort díszítő Mária-névjelre. 37 Iskoláztatásukból következően, jól tudjuk, a klasszikus műveltségen alapuló ideálok a magyarországi jobbágycsaládokat nem érhették el, ámde az ő körükben úgy látszik, még a vallási ábrázolásos úri-polgári menyasszonyi ládák sem igen kaphattak elismerő visszhangot. Pedig, túl az esetleges ilyen példaképeken, nem hiányoztak hazánkban mindazok az egyéb ösztönzők sem, amelyeknek a német kutatás a vallásos jellegű bútorképek kialakításában döntő szerepet tulajdonít. Ellenreformációs indíttatásra nálunk is létrejöttek az új kultuszok, az új kegyképek és az új búcsújáróhelyek, miközben az ábrázolásoknak a bútorfelületekre való áttételét megkönnyítő szentképek ugyancsak széles körben terjedtek. 38 A népi bútorok vallási ábrázolásokkal való felruházását illetően a magyarországihoz hasonló alakulás, sőt még az itt tapasztalhatónál is erősebb idegenkedés figyelhető meg Lengyelországban, ahol egyes intarziás asztallapokon kívül nem is került a bútorra szentek képe vagy vallásos jelkép. 39 Úgy tűnik, Magyarországon a nehezen oldódó tartózkodás oka - akárcsak Lengyelországban - lényegében éppen az ájtatossági képeknek nyilván középkori hagyományban gyökerező, mondhatni archaikus tiszteletében kereshető. Analógiaként hivatkozom az 1630-as években Oroszországban járt német Adam Olearius feljegyzésére, miszerint a szentképeket különös hódolattal illető oroszok "ugyancsak haragszanak ránk, hogy szentképekkel, kivált a keresztre feszített Krisztus képével díszítjük kandallóinkat, és aztán a hátsó felünkkel nekitámaszkodunk" . 40 Az előadottak után bizonyára nem meglepő, hogy a minket most érdeklő, asztalosok készítette magyarországi bútoremlékek többsége nem magyar nemzetiségű helységekből való. Mindazonáltal azt kell mondani, hogy időben vagy térben kiterjedtebb gyakorlatra az egykori Magyarország területéről alig lehet példát találni. Az eddigi gyűjtések alapján megismerhető tárgyak jelentős hányada elszigetelt, egyedi kezdeményezésnek köszönhető. Miközben a tőlünk nyugatabbra eső területeken leginkább kelengyebútorokon találkozni vallási ábrázolással, nálunk ezeken ilyen különösen ritkán látható. Jellemző, hogy ez a mélyen vallásos mezőkövesdieknél sem volt szokásban. A summásmunkára induló itteni leányok viszont a magukkal vitt ládájuk tetejének belső felére ragasztottak szentképet, erre a célra leginkább Szent László képét választva ki, mivel ő a védszentje a kövesdi nagytemplomnak. Akadt ugyan leány, akinek, mint mondják, "mikor milyen kép volt a keze 49