Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

ezek mellett ebből a társadalmi körből Magyarországról is említhető a XVII. századból példa az itt is erős befolyásra szert tett jezsuiták jelvényének meg­felelően rajzolt IHS Krisztus-monogramra, szekrényről, asztalról és bölcsőről, nemkülönben bútort díszítő Mária-névjelre. 37 Iskoláztatásukból következően, jól tudjuk, a klasszikus műveltségen ala­puló ideálok a magyarországi jobbágycsaládokat nem érhették el, ámde az ő körükben úgy látszik, még a vallási ábrázolásos úri-polgári menyasszonyi lá­dák sem igen kaphattak elismerő visszhangot. Pedig, túl az esetleges ilyen példaképeken, nem hiányoztak hazánkban mindazok az egyéb ösztönzők sem, amelyeknek a német kutatás a vallásos jellegű bútorképek kialakításában döntő szerepet tulajdonít. Ellenreformációs indíttatásra nálunk is létrejöttek az új kultuszok, az új kegyképek és az új búcsújáróhelyek, miközben az ábrá­zolásoknak a bútorfelületekre való áttételét megkönnyítő szentképek ugyan­csak széles körben terjedtek. 38 A népi bútorok vallási ábrázolásokkal való felruházását illetően a magya­rországihoz hasonló alakulás, sőt még az itt tapasztalhatónál is erősebb ide­genkedés figyelhető meg Lengyelországban, ahol egyes intarziás asztallapo­kon kívül nem is került a bútorra szentek képe vagy vallásos jelkép. 39 Úgy tűnik, Magyarországon a nehezen oldódó tartózkodás oka - akárcsak Len­gyelországban - lényegében éppen az ájtatossági képeknek nyilván középkori hagyományban gyökerező, mondhatni archaikus tiszteletében kereshető. Ana­lógiaként hivatkozom az 1630-as években Oroszországban járt német Adam Olearius feljegyzésére, miszerint a szentképeket különös hódolattal illető oro­szok "ugyancsak haragszanak ránk, hogy szentképekkel, kivált a keresztre feszített Krisztus képével díszítjük kandallóinkat, és aztán a hátsó felünkkel nekitámaszkodunk" . 40 Az előadottak után bizonyára nem meglepő, hogy a minket most érdeklő, asztalosok készítette magyarországi bútoremlékek többsége nem magyar nemzetiségű helységekből való. Mindazonáltal azt kell mondani, hogy időben vagy térben kiterjedtebb gyakorlatra az egykori Magyarország területéről alig lehet példát találni. Az eddigi gyűjtések alapján megismerhető tárgyak jelen­tős hányada elszigetelt, egyedi kezdeményezésnek köszönhető. Miközben a tőlünk nyugatabbra eső területeken leginkább kelengyebúto­rokon találkozni vallási ábrázolással, nálunk ezeken ilyen különösen ritkán látható. Jellemző, hogy ez a mélyen vallásos mezőkövesdieknél sem volt szo­kásban. A summásmunkára induló itteni leányok viszont a magukkal vitt ládá­juk tetejének belső felére ragasztottak szentképet, erre a célra leginkább Szent László képét választva ki, mivel ő a védszentje a kövesdi nagytemplomnak. Akadt ugyan leány, akinek, mint mondják, "mikor milyen kép volt a keze 49

Next

/
Thumbnails
Contents