Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

ra, házieszközökre.

26 A bútorokon megjelenő ábrázolások ihletői közt mások hivatkoznak az új búcsújáróhelyek és kultuszok hatására, templomi festők, illetve fogadalmi képek festőinek befolyására és általában a szentképekére.

27 Mindenesetre az IHS Krisztus névjelnek az 1534-ben alapított jezsuita rend jelvényének megfelelő rajza - a középső betűből felnyúló kereszttel, alatta pedig a Krisztus szenvedését jelképező három szeggel -, a rendtől kiinduló inspirációra utal. Másrészt viszont a protestáns kezdeményezések továbbélésére lehet következtetni abból, hogy tiszta katolikus bajor vidékeken is készültek elvétve a XVIII. század második és a XIX. század első felében ótestamentumi jelenetekkel festett bútorok,

28 márpedig ezek ábrázolásai, miként erre Hans Gschnitzer rámutat, aligha lehettek függetlenek a tiroli bútorok ilyen díszétől.

29 Ami a hazánkkal szomszédos területeket illeti, az a kezdeményezés, hogy a bútorzat vallási ábrázolásokat hordozzon, nem csupán Ausztria falusi lakosságánál talált kedvező fogadtatásra. Szlovéniából is lehet már a XVII. századból idézni olyan menyasszonyi ládát, amelyre a jezsuita jelvénynek megfelelő IHS-t festettek. Majd XVII. századi kezdetek után, a XIX. századra itt is szentek képeit óhajtották látni a bútorokon.

30 Csehországban is hasonló volt a helyzet. Itt ugyancsak akad már 1697-ből népi menyasszonyi láda IHS névjellel, majd pedig a XVIII. század végétől itt is elterjedtek a szentek ábrázolásai a bútorokon.

31 Az egykori Magyarország parasztsága, mint már a bevezetőben utaltam rá, csak igen korlátozott mértékben és egyben jelentős késéssel hódolt be a vallási ábrázolások bútorokon való alkalmazása szokásának. Márpedig a XVII. század folyamán úri és polgári bútorokon, különösen kelengyésládákon, Magyarországon szintén megtalálhatók voltak a korabeli nyugati példákról ismertekhez hasonló vallásos képek és jelképek. 1692-ből származik az a díszes menyasszonyi láda, az egykori Szepes megyei, főként evangélikusok lakta Hunfalváról, amelyen a két főmező egyike Rebekát mutatja a kútnál, míg a másik Izsák feláldozását.

32 Ezek a tájképi háttérrel megfestett ótestamentumi jelenetek az említett holland, illetve osztrák és német bútorképekkel mutatnak rokonságot. Más, a volt Sáros megyéből, Licsérdről való kelengyésládának középső mezőjét Ádám és Éva faragott jelenete foglalja el.

33 Egy további faragott példányon Sámson - esetleg Hercules - küzd az oroszlánnal.

34 Hozzá kell ezekhez tenni, hogy ugyancsak a XVII. században olyan nemesi és polgári ládák is készültek Magyarországon, amelyeken antik hősök eszményi tetteit jelenítették meg, így Marcus Curtiusét, aki hazáját megmentendő az istenek haragjától, lovával a halálba ugratott

35 vagy egy másik láda az asszonyi tisztesség példaképének, Lucretiának az öngyilkosságát.

36 Mind48