Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

gömöri példányokon előforduló olyan vallási jelképekre is hivatkoztam, mint a már Török Gyula által kimutatott XP Krisztus-monogram,

2 illetve a többnyire körbe foglalt, egyenlő szárú kereszt.1 A későbbiekben az említett orans ábrázolások népi értelmezésére kíséreltem meg adatokat gyűjteni, ami az ilyen ládák egykori gömöri készítőhelyén, illetve Mezőkövesden járt sikerrel. Ezek az adatok egyrészt arról győztek meg, hogy az ábra eredeti jelentése az idők folyamán feledésbe merült, másrészt viszont figyelmeztettek arra is, hogy az ácsolt ládák figurális dísze az ilyen tárgyat birtokoló családok körében új, a vallási tanításokban gyökerező értelmezést kapott (1. kép).

4 Ezek az ábrázolások - akárcsak maguk az ácsolt ládák - nyilván a legrégebbi rétegébe tartoznak a Kárpát-medencei népi bútorok keresztény vallás szerinti ábrázolásainak. Ez akkor is így van, ha - miként arra idővel rá kellett mutatnom - ami a szóban forgó jellegzetes orans motívumot illeti, az valószínűleg nem magával a tárggyal együtt, a korai középkorból átörökítve származott át hozzánk, hanem - a motívum jelentős múltjához képest csak viszonylag későn - XI. század második felében, Magyarországon belüli díszítménybővülésnek köszönhetően kerülhetett rá az ácsolt ládára. A feltűnő egyezésből következtetve, hihetőnek látszik ugyanis, hogy az előkép a hazai pénzérmék egyikének, Salamon király obulusának erősen sematizált rajzú, imádkozó királyképe volt, amit az átvevők alighanem valamely szent személy képének magyarázhattak.

5 Meg kell jegyeznem, vannak szerzők, akik az ácsolt ládák ezen figurális elemeinek az eddigiekben jelzettektől eltérő - részben profán, illetve a kereszténység előttről megőrződött -jelentést tulajdonítanak.

6 Ezeknek a megismerhető reális történeti adatokat és a népi értelmezéseket lényegében figyelmen kívül hagyó, jórészt nem kellően alátámasztott elképzeléseknek az ismertetésére itt - tekintettel a jelen cikk terjedelmi kötöttségeire is - nem térek ki, ezek ugyanis az ilyen ábrázolásoknak az ácsolt ládákon való meglétének kérdését nem érintik. Az ácsolt ládákon feltűnő vallásos ábrázolásokat tárgyalva, nem lehet említés nélkül hagyni azt a tényt, hogy ezek a fennmaradt emlékanyag keletkezésének időszakában - az idézetteket tartva szem előtt, a XIX. században korántsem voltak általánosan elterjedtek az egykori Magyarországon. A szóban forgó ábrák egyedül a gömöri szlovák háziiparos falukból kikerült készítményekre jellemzőek, illetve az orans figurák dél-tiszántúli, ugyancsak szlovák mesterekére, ezek azonban gömöri munkákat követtek. Ismeretesek ugyan vallási ábrázolások más vidékek ácsolt ládáiról is, ámde ezek más jellegűek.

7 Rutén és szomszédos román vidékeken olyan ácsolt ládák, illetve asztalként alkalmazott változataik terjedtek el, amelyeken a díszített felület 43