Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

/. kéj) Orans tartású, stilizált emberalak gömöri készítésű ácsolt ládáról. XIX. sz. második fele. Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m. A helyi értelmezés szerint: a Remény „angyala ". Budapest, Néprajzi Múzeum lékek puszta számbavételére sem. Az ezeket az ábrázolásokat hordozó tárgyak többsége ilyen irányú gyarapítási koncepció nélkül, úgyszólván véletlenszerűen jutott a hazai múzeumok állományába, így a Néprajzi Múzeuméba is, ahonnan a bemutatásra kerülő képek legnagyobb része származik. Úgy vélem azonban, hogy a rendelkezésre álló anyag a gyűjtés minden esetlegessége ellenére is hozzávetőleges képet adhat a magyarországi bútorok vallási ábrázolásainak legfőbb típusairól, nemkülönben az ilyen ábrázolások időben és térben való elterjedéséről, általános vagy egyedi voltáról, a nemzetközi anyaggal való lényegesebb kapcsolatokról. Mindemellett már ez az első áttekintés is lehetőséget nyújt néhány, az anyaggal való közelebbi ismerkedés kapcsán felötlő és megválaszolásra váró kérdés megfogalmazására. A magyarországi népi bútorokon található vallási ábrázolások közül az én figyelmemet eddig leginkább az ácsolt ládáknak ég felé emelt kezű, fohászkodó testtartású, orans figurái keltették fel. Egy dél-tiszántúli készítésű ácsolt ládának és gömöri műhelyekből kikerült társainak ilyen ábrázolásai alapján végzett kutatásaimról 1957-ben számoltam be.' Ebben a tanulmányban 42