Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

motívumkincsében, és/vagy az előbb említett indoeurópai "fekete sámánok" túlvilág-képéhez tartozik. A látomások tartalmi kérdései közül témánk szempontjából legfontosabb az, amelyik a magyar halottlátó közösségi szerepének kulcskérdése, mégpe­dig: a vizionáló a túlvilági környezetben lát-e ismerős halottakat, pontosab­ban: szerez-e információkat a szűkebb közösségbe tartozó egyéni halottak sorsa felől. Erre a kérdésre igennel felelhetünk: a vallásos vizionálok - Euró­pa számos pontjáról származó - középkori és kora újkori adatai szerint a túlvilágon a bűnhődő, vezeklő vagy üdvözülő halottak seregei mellett egyéni halottak is láthatók, sokszor éppen a halál vagy a tisztítótűzből szabadulás pillanatában; sőt, gyakran kap a vizionáló egy-egy halottra vonatkozóan olyan kinyilatkoztatást, amelyet a közösség vagy annak bizonyos egyénei számára nyilvánosságra kell hoznia (ezzel kapcsolatban hangsúlyozza Benz a vizioná­lok közösségi lelkigondozó tevékenységét). E kinyilatkoztatások részei lehet­nek az üzenetek a halottakról, vagy olykor a halottaktól is. Olykor - például 16. századi olasz adatok szerint- ismeretlen halottat is lát a vizionáló, akinek megtudja nevét és akire vonatkozóan parancsot kap, hogy tudósítsa családját. Más - szintén 16. századi - olaszok haldoklókat láttak, akiknek családját elő­re értesítették a várható halálesetekről. 21 Tehát a vizionálás funkciói között volt. lehetett olyan, ami az újkorból ismert népi halottlátók közösségi szere­pével egybevág. Lehetett tehát történeti kapcsolat a keresztény vizionálok és a "népi" ha­lottlátók között, utóbbiak közösségi szerepének vonatkozásában is. Úgy lát­szik azonban, hogy a "népi" halottlátó csak halottak üzeneteinek közvetítésére vonatkozó szerepköre sajátos, csak őt jellemző vonás. A középkori vizionálok közösségi szerepéhez - amennyiben és ahol volt ilyen - nem a halottlátó sze­repe áll legközelebb, hanem a Magyarországról is és a jelenkori Európában tudomásom szerint leginkább az ortodox K-Balkánról ismert "szent embere­ké" (v.o. Orosz István, Engi Tüdő Vince, az "ősi ember" 22 ', akiknek az állan­dó túlvilági kapcsolatteremtés mintegy életformájuk. Gyakorlatukat egy szent. Krisztus vagy Szűz Mária általi elhivatás, "beavatás" indítja el, csakúgy mint a halottlátóét, de hivatásuk inkább a sokoldalú lelkigondozóé. Egyik feladatuk lehet, de inkább csak alkalomszerűen, a halottak üzeneteinek továbbítása is. A halottlátóknak ezt a fajtáját meg kell különböztetnünk a csak halottlátásra specializálódott személyektől. A kettő azonban összefügghet történetileg; a feltételezett összefüggést, és így közvetve a halottlátók és a vallásos vizioná­lok kapcsolatát bizonyítják a fent említett tartalmi párhuzamok, a közös toposzkincs. Emellett talán feltételezhetjük a valamikori sokoldalú gyakorlat másodlagos elszegényedését, egyoldalúvá válását is. Ennek eredményeképpen az újkori halottlátó a "komplex" szent embernek egy specializálódott változa­34

Next

/
Thumbnails
Contents