Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Sándor Attila Sövényfalva: Vallásos értékrend a Kis Küküllő-menti Sövényfalván

dőn elhagyta a bűnfészket, a szomszédban lévő czigánynök kiállottak az utczára és kiabáltak utánna, hogy lakadalom volt a szomszédban". Az 1778-as gogánváraljai parciális zsinat határozata kimondta, hogy "A Paráznaságban és egyéb Czégéres vétekben esteknek külsőképpen való Penitentia tartások edgyik kiváltképpen való része lévén ami közöttünk gyakoroltatni szokott Ekklai fenyítéknek... A nyilván való paráznák és egyéb Czégéres vétkekben estek (ki végén a meg Sententiaztattakat, és halálos betegségben levőket) két hétig járjanak fel a Templomban, és nem különes hellyen, hanem Templomban a Sz. Gyülekezet előtt kövessenek Ecclát" A már említett levéltári adatokban aránylag kevés paráznasági esetet találtam Sövényfalvával kapcsolatban. A megkérdezett mai idősebb és középkorúak egyértelműen véteknek tartják a paráznaságot. Kirívó esetre nem emlékeznek. Szerintük paráznaság, "ha a másiknak rontom a családját". A házasság előtti nemi kapcsolat nem nagyobb vétek, mint az azutáni, mert az már családot ront, mégpedig kettőt". A vadházasságot is véteknek tartják. "A leányszöktetés nem rendes dolog. Régebb talán még több volt, de ma is van elég". b) Káromkodás, szitkozódás. A vizitáció alkalmával a káromkodás vétkében találtakat keményen fenyítették, sőt ki is közösítették. A 19. századtól kezdve pénzbüntetéssel is sújtották az ilyeneket. Ekkor a presbitériumnak még volt annyi tekintélye és hatalma, hogy ilyen büntetéseket is kirójon: 1886-ban Székely József egy táncmulatság alkalmával "az Urvacsorát tiszteletlen kifejezéssel illette". A presbitérium "azon indoktól vezettetve, hogy a mindnyájunk által szentnek tartott dolgok mindenki által tiszteletben tartassanak és a mái elfajult korban (1886) az ifjúság előtt példaképpen álljon az első esetre vonatkozólag hozza a következő határozatot: Sz. J. az egyház ládájába fizessen 5 frt bündijt a mit tsak is iskola czélra lehet felhasználni, 3 frtat presbiteri és tanúkihallgatási dijul, egyszersmind a presbitériumot élőszóval megköveti - a mit azonnal meg is tett". Ezentúl hasonló esetekben 12 ft büntetést helyeznek kilátásba. Habár a szitkozódás, civódás sokkal enyhébb véteknek számít mint a káromkodás, mégis az illetékes egyházi fórumok teljes szigorral léptek fel az ezeket elkövetők ellen. Pl. 1899: Templomba menet két asszony a cinteremben összeveszett, civakodott, egymást csúfolták ("csonka"), taszigálták. A tanuk kihallgatása után a vétkest 4 ft 20 kr büntetés fizetésére kötelezték, mivel "megsértette a templomhoz illő hangulatot, továbbá a legnagyobb durvaságnak és szívtelenségnek adta jelét, mikor a panasost testi hibája miatt gúnyolta. Mindezeknél fogva marasztalandó volt és pedig pénzbirságban 317