Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Wass György Sófalva: Evangélikus és református együttélés Zselyken

1. 1900. január 1-én a zselyki evangélikus felekezeti iskola kilépett az egyház kötelékéből és állami intézmény lett. Az egyház emlékkönyvében

20 ez olvasható: "Január 1. Az eddigi helybeli ágostai h. evang. elemi népiskola államivá vált. A nép ugyanis nem győzvén a családonként kirótt 11 korona tanítói fizetés terhét hordozni, kénytelen volt az államosítást kérni". A probléma, horderejénél fogva, arra enged következtetni, hogy a felekezeti iskola feladásának gondolata már évekkel azelőtt felmerült. 2. A huszadik század első évtizedét, helyi viszonylatban, a kivándorlás időszakának lehet nevezni. Mondhatni, elemi erővel zajlott az Amerikába való jövés-menés, ami a zselykieket annyira lefoglalta, hogy mással nemigen foglalkoztak. 3. A század második évtizedét beárnyékolta az 1. világháború. 4. A század harmadik évtizedét nyugalmasnak lehet nevezni, bár az új egyházi adózási rendszer Zselykre nézve súlyos anyagi terhet jelentett. Azonban a szűkebb s nagyobb egyházi képviselet úgy "tette túl magát" ezen, hogy vagy nem vette tudomásul, vagy kereken visszautasította azt, mint meg nem valósíthatót. Erre utal az idevonatkozó jegyzőkönyvek túlnyomó része. A harmadik évtized végén, illetve a negyedik évtized elején mondhatni, elemi erővel tört ki a "vihar". Az előzményekkel kapcsolatban ide kívánkozik néhai Gönczel János egykori II. egyházatya emlékezése

21

: "1927-ben jött Zselykre Szász Sándor felekezeti tanító. Ebben a minőségében köteles volt a kántori szolgálatot teljesíteni. Református volt, s hogy népszerűségét fokozza, áttért a lutheránus hitre. Ha ezt nem teszi, népszerűségéből semmit sem veszített volna. Működésének második évében a felekezeti iskolát a falu népe feladta (erre vonatkozó bejegyzés az emlékkönyvben így szól: „(...) minthogy a nagy adóteher oka az iskola, azért mozgalom indult meg az iskola feladására. Novemberben mintegy 90 aláírással kérés ment a minisztériumba, hogy vegye át a zselyki felekezeti tanítót mint igazgatót és két tanerővel nyissa meg az állami iskolát"). Miután az iskola állami lett, a lelkipásztor elvétette Szász Sándortól a kántori földeket, amiről a tanító nem akart lemondani, mivel a fúvószenekart is vezette, s ezen a címen jogot formált a földek használatára. Megindult a nézeteltérések sora a tanító és a lelkipásztor, valamint ezek hívei között. A vitának az lett a vége, hogy a tanító részben elvesztette a kántori földek használatát. Erre Szász Sándor visszatért a református vallásra s oly buzgón fogott hozzá a reformátusok lelki gondozásához, amire még nem volt példa. Haranglábat állíttatott az iskola udvarára, vasárnaponként harangoztatott, az összegyülteknek felolvasott a Bibliából, majd zsoltárokat énekeltek. Mindez addig ment, amíg a tanító beteg lett. Be310