Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

függő rituális rendszer is, amelyet a halottakkal kapcsolatot tartó női varázs­lók - sokszor explicite "halottlátók" - képviselnek. Most hagyjuk figyelmen kívül a jelen témánkban kevéssé érdekes férfi varázs lókat - akiknek egyébként sok kapcsolatuk van a magyar táltossal - és nézzük a női vonalat. Ez valami­féle "fekete" sámánizmusként jellemezhető: alvilági/halotti kontextusú, chtho­nikus termékenység-istennőkkel, "földanyákkal" kapcsolatos. Az európai nyo­mok krétai, kisázsiai Magna Materekhez, Bendis, Artemis, Diana, Hekaté kul­tuszához vezetnek; iráni kapcsolatokkal is rendelkező thrák-i 11 ír-görög-római és thrák-kelta-germán-szláv vonalak rajzolódnak ki, részint szláv nyelvészek ­Jakobson, Ivanov, Toporov -, részint az olasz Ginzburg, valamint a balti mito­lógiát kutató nyelvészek kutatásaiból; 13 ehhez hozzátehetjük a boszorkánype­rek osztrák, német, magyar anyagából és egyáltalán a közép-DK-európai bo­szorkányság kutatásából kiderülő összefüggéseket. Ezek a többnyire női va­rázslók általában a halottak földi tartózkodásának idején, tehát a téli napfor­duló, a kelta és római újév, a pravoszláv halotti ünnepek idején "avatódnak be", vagyis kapcsolatba kerülnek a halottak földön tartózkodó csapataival: a "kereszteletlenekkel", a Frau Holle vagy Perdita vezette lelkekkel, a késő­ókorban-középkorban Hekaté halotti csapataival, később Diana követőivel vagy a tündérekkel. Ezáltal - transz ill. "elragadtatás" révén - a túlvilágra jut­nak, és a jóslás, halottlátás és a kincs-lelőhelyek látásának adományát nyerik el. Sokszor a női termékenységhez (szerelem, szülés) és az agrártermékeny­séghez is közük van: tehát például a halotti csapatokkal lelkük a túlvilágra jut, ahol a jövő évi termésre nézve is nyernek információkat. 14 A "fekete" női va­rázslók másik (bolgár, szerb, román, horvát, szlovén és magyar adatokkal képviselt) fajtája kimondottan az alvilágon, vagy alvilági istennőknél, kígyók úrnőjénél, vagy kígyókirálynőnél nyer beavatást. Ezek neve sokszor "is­tennő", vagy "isteni": bogovica, bogina, boginka. Bolgár és román változata­ik vizekből, alvilági barlangokból szerzik gyík, kígyó vagy madár segítőszel­lemeiket. 15 - Több szálon e vonalhoz köthetők a DK-európai rituális társasá­gok: ruszalia, Ijelje, cälu§ari, - amelyek egyik fő jellemzője az, hogy a halot­tak földi tartózkodásának idején tevékenykednek. Szerepük elsősorban a gyó­gyítás, de közvetítenek a halottak felé is és jóslással is foglalkoznak. Lénye­ges vonásuk a megszállottság állapota: a zene és tánc segítségével elért transzban a halottak (illetőleg tündérek) "szállják meg" őket. Ebben az álla­potbanjósolnak, halottakról beszélnek, vagy a halottak szólnak általuk. 16 Mindezeknek az alvilágias, halottakkal kapcsolatot tartó varázslóknak (általában varázslónődnek) sok közük van a magyar halottlátóhoz is, de sok egyéb magyar hiedelemhez vagy hiedelemalakhoz is. Az ő rokoni körükbe tartoznak mindazok a tudósok, nézők, jósok, akiknek összetett feladatuk a 30

Next

/
Thumbnails
Contents