Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Barna Gábor Budapest: Vallás és identitás. Szlovák reformátusok

szlovákul iskolázott fiatalság később követelni fogja a szlovák nyelvű isten­tiszteletet is. 35 Ez fokozatosan be is következett. Még a legerősebb magyar református falvakban is (Magyarbőd, Györké) ma már az istentiszteletek fel­váltva folynak magyar és szlovák nyelven, s a magyar nyelvű istentiszteletre egyre inkább csak a legidősebb generáció jár el, amely az énekeket, dicsére­teket és zsoltárokat még magyarul tanulta. A felnövekvő generáció az egyéb liturgikus alkalmakon is mindinkább a szlovák nyelvű szertartást kéri: eskü­vőn, keresztelőn és konfirmációkor is. Gyakorlatilag napjainkra mindegyik vizsgált településen szlovákul folyik a hittantanítás, a konfirmálás, a kereszte­lő - érdekes helyzetet is produkálva (érdekes a kívülálló megfigyelő számá­ra). 1990-ben pünkösdkor pl. Magyarbődön konfirmáció volt. Az istentiszte­let egy szlovák nyelvű keresztelővel kezdődött. Majd megkezdődött az ün­nepi istentisztelet, amelynek minden éneke magyar nyelvű volt, ám a konfir­málás mindvégig szlovák nyelven folyt, szlovákul kérdezte fel a lelkész a konfirmandusokat, szlovák énekeskönyvet és Bibliát kaptak, majd magyarul prédikált. Az úrvacsora is egyik alkalommal szlovák nyelven, a következő ünnepen magyarul történik. A temetés nyelve marad még tovább magyar, hi­szen ez családonként változik, s sok öreg azt még magyarul kéri. A házasságkötéseknél adott reverzálisok is mind a magyar nyelvet sújtják. Ha a másvallású fél tér meg a református egyházba, akkor azért, mert növeli a szlovák nyelvű, azaz nem magyar nyelvű egyháztagok számát, ha pedig a ma­gyar református fél ad reverzálist, akkor nyilván elveszett a magyar reformá­tus egyház számára, hisz azon a vidéken mind a katolikus, mind az evangéli­kus egyház szlovák nyelvű és többségű. Kivételt jelent a római katolikus egy­ház Kassán és a szlovák-magyar határ menti településeken, Tornában és Gömör határán, valamint Zemplén és Ung síksági részén. Éppen a vallás általános presztízsének csökkenése miatt nagymértékben megnőtt a vegyesházasságok aránya. A párválasztásban a vallási hovatartozás jelentősége általában is csökkent, de különösen vonatkozik ez a református­ságra. A szlovák nemzeti szentnek tartott Cirill és Metód vallásának tartott római katolikus vallás és egyház hatása igen erős. A református vallás és egy­ház javára csak abban az esetben vagy csak olyan esetben adnak reverzálist, amikor a fiatal pár a református településen telepszik le, ahol csak református templom van, azaz csak református hitoktatásban vehetnek részt a jövendő utódok. Magyarbődön, beházasodás révén lakik most a legtöbb idegen pedig ez a falu az 1950-es évek előtt erősen endogám jellegű település volt. Az exogámia az asszimilálódás erősségét mutatja. 36 Az ilyen vegyes vallású és kétnyelvű családban csökken a református és magyar nagyszülők hatása a ne­velésre. Amíg a két világháború közt a szórványosan bekerült, beházasodott 287

Next

/
Thumbnails
Contents