Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Barna Gábor Budapest: Vallás és identitás. Szlovák reformátusok

Harcaimban kitől féljek, ha vezérlőm tiszta lélek. Krisztusomért élek, halok, szent nevéhez hű maradok. Hűségemért tőle várom pályabérem, ezt fogadom! Isten engem úgy segéljen!

1 Az új államalakulat magyarellenes politikája és magyarellenes egyházpolitikája a szlovákság térnyeréséhez vezetett a református egyházban is. Annyira azonban ez mégsem volt sikeres, hogy 1924 őszén, amikor népszavazást tartottak a szlovák nyelvű egyházakban, megalakították volna a szlovák református egyházkerületet. A gyülekezetek 90 %-a az eddigi keretek fenntartása mellett szavazott.

18 Ugyanakkor mind több helyen előretört a szlovák nyelv a templomi istentisztelet nyelveként. 1936. szeptember 28-án a kassai református templomban megtartott abaújtornai egyházmegyei közgyűlésen, amelyen az istentiszteletet Orémusz Endre máig szeretettel emlegetett magyarbődi lelkipásztor végezte, bejelentették, hogy "Petőszínye 2 vasárnap szlovák, egy vasárnap magyar istentisztelet tartását határozta el, a délutáni istentisztelet nyelve a lelkipásztorra bízatott".

19 Újra és több kiadásban is megjelentették a Szlovák Énekes с énekeskönyvet, amelyet keleti szlovák nyelvjárásban, magyar ortográfiával publikáltak a szlovákajkú gyülekezetek részére, ám amelyet az állam mindvégig tilalmazott.

20 Az említett abaújtornai egyházmegyei közgyűlés tanügyi jelentéséből kitűnik, hogy a református növendékek 26 %-a szlovák népiskolába jár.

21 Ugyanígy folyt a felekezeti iskolák nyelvhasználatának befolyásolása is. Már az 1922-23. tanévben a csehszlovák kormány iskolai statisztikája szerint a 195 református iskola közül 25 szlováknak, 2 szlovák-magyarnak volt feltüntetve az ungi, a felsőzempléni és az abaúji egyházmegyék területén, jóllehet az akkori feljegyzés szerint az abaújiban Beszter, Csaj, Györké, Felsőhutka, Felsőkemence, Nádasd, Vajkóc reformátusai "kisebb részt szlovákok".

22 Az iskolaügyi miniszter 1931-ben rendeletileg kötelezte a hitoktatókat, hogy a szlovák nyelvű iskolába járó gyerekeket szlovákul tanítsák hittanra.

23 Ennek gyakorlati keresztülvitele azonban nehéz volt, mert az istentiszteletek ezeken a helyeken is egészen vagy részben még magyarok voltak, magyarul folyt az éneklés is, amelyet más nyelven tanítani nem lehetett. Ugyanakkor a helyzet veszélyes következményeire nagyon hamar rádöbbent a református egyház. Péter Mihály gálszécsi lelkipásztor már 1926-ban azt írta a kolozsvári Református Szemlében megjelent írásában: "A szlovák nevelést nyert gyermekek részére a magyar nyelven való vallástanítás már most is (1926!!) nehézségekbe ütközik. Később pedig, ha felnőnek, ők magok fogják követelni a szlovák 282