Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Barna Gábor Budapest: Vallás és identitás. Szlovák reformátusok

istentiszteletet. így megy a szlovákosítás Ungban és Abaúj felső részében."

24 Azokon a területeken, ahol a vidék reformátora, Gálszécsi István, még a magyar nyelvet használta, már 1752-ben szlovák nyelvű énekeskönyvet kellett részükre kiadni.

25 Az 1938-as bécsi döntés vizsgált abaúji területünket kettévágta. Míg Györké, Csaj, s a többi említett település visszatért Magyarországhoz, s a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez, addig Magyarbőd, Petőszínye ill. Nagyszalánc s a többi Zemplénben és Ungban említett magyar vagy szlovákmagyar nyelvű református gyülekezet az önálló Szlovák Állam területére került.

26 E körülmény nagymértékben befolyásolta e települések reformátusainak jövőjét, különösen a II. világháború után. E településeken, pontosabban Magyarbődön, Hardicsán és Nagyszaláncon 1938 után még 2 tanerős református felekezeti iskola működött, Magyarbődön pl. 83 tanulóval.

27 Sőt, e peremhelyzetbe és szórványhelyzetbe kerülve, a Szlovákiai Magyar Kultúr Egyletnek helyi szervezetei működtek több helyen, így Magyarbődön, míg Nagyszaláncnak műkedvelő csoportja is volt. Mindkét településen 500-500 Ks. értékű saját színpadi felszerelést hoztak létre saját erőből.

28 A szlovákiai könyvtári törvény lehetőséget adott arra, hogy kisebbségi kölcsönkönyvtárat létesíthessenek mindenütt, ahol a kisebbség legalább 400 lelket számlál. Ennek megfelelően Magyarbődön és Nagyszaláncon magyar kölcsönkönyvtár működött 1938 után.

29 A második világháború után ezt a viszonylagos szervezett magyar életet törték meg a hontalanság évei. A magyar gyerekek csak 1946 szeptember 1től járhattak - szlovák iskolába. A hitoktatást is engedélyezték, de csak szlovák nyelven.

30 1945 után mindegyik említett település az újjáalakult Csehszlovákia területéhez tartozott tehát. 1948 után a magyar élet részben újjászerveződött, hiszen e községekben a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (CSEMADOK) helyi szervezetei is sorra megalakultak. Közülük a magyarbődit mind a helybéliek, mind pedig a Kassa-járásbeliek eredményesen működőnek mondják. Ám ezek a szervezetek az 1960-as évekre hatósági közreműködéssel sorra elhaltak, megszűntek. Erre az időre a múlt századi statisztikák relatív magyar többsége nincs már. Sőt, az 1980. évi népszámlálás során egyik település sem került fel arra az 508 várost és falut tartalmazó listára, amelyekben a magyar nemzetiségű lakosság aránya meghaladta a 10 %ot, vagy legalább 100 személy vallotta magát magyarnak.

31 1980 óta járom ezt a vidéket. A felgyorsuló nyelvváltás, amit egy évtized alatt tapasztaltam, arra ösztönzött, hogy a vidék hagyományos kultúrájának megörökítésén, a változások regisztrálásán túl ezt a nyelvváltási folyamatot is 283