Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

mértékben ember- és állatgyógyítás, sőt, szerelmi varázslás. Mondai adatok kincs "látásáról" is szólnak. Mindezekhez tegyük még hozzá, hogy az ismert halottlátók nagy többsége nő volt, vallását tekintve pedig majdnem kizárólagosan katolikus.

3 Nem beszélve most a halottlátó társadalmi szerepével kapcsolatos szociálpszichológiai indíttatású vizsgálatokról, a halottlátó gyakorlatának és hiedelmeinek eredetét, kapcsolatait vizsgáló kutatás egyik csomópontja a transztechnikának, a testből ideiglenesen távozó lélek kérdésének a magyar ősvalláshoz ill. a táltos-hiedelmekhez kötése volt. így a halottlátó révülése, túlvilági lélekutazásának képzetei az ún. magyar ősvallás ill. a honfoglalás kori hitvilág rekonstruálásakor a magyar sámánizmus örökösének feltételezett táltos-hiedelemkor egy hiányzó láncszemét voltak hivatva pótolni. Ezáltal csorbát szenvedett a halottlátó önálló vizsgálata; a kutatáson mintegy axiómaként vonul végig, hogy a halottlátó transztechnikája először is ősvallási maradvány, legfeljebb ezen kívül jöhetett hozzá egyéb, leginkább a középkori látomásirodalom hatása.

4 Utóbbi az említett kutatók közül legnyomatékosabban Barna Gábor tanulmányában fogalmazódott meg, de túl nagy hangsúlyt sem nála, sem másoknál nem kapott, a látomásirodalmon kívül pedig egyéb hatás - netán a látomások látóinak hatása, vagyis a (halott)látók mint "közösségi funkcionáriusok" gyakorlatának európai kontextusa nemigen merült fel. Pedig már 1942-ben napvilágot látott - Orosz István életrajzához írt bevezetőjében - Bálint Sándor érvelése, amelyben ő a halottlátót a "szent emberek", a középkori világkép és mentalitás letéteményesei között helyezi el, akik "még a középkor magasrendű lelki kultúrájának, elragadtatott világának kései hírmondói".

5 Sajnos ő részletekbe menő kutatásokat nem végzett a témában és ez a vonal a továbbiakban - a kutatás fő sodra mellett - eléggé elsikkadt. A transztechnikának - és a testtől ideiglenesen elszakadó lélek kérdésének - ilyen módon való középpontba helyezésével az az egyik probléma, hogy az extázis illetve transz állapota, technikája (és az ezzel kapcsolatos lélekképzet) jóval általánosabb jelenség a sámánizmusnál, annak feltétele, de önmagában nem kritériuma; tehát csak e jegyek alapján a halottlátót akár ősmagyar, akár más sámánizmus körébe vonni nem lehet. Mint Arbman írja: "kezdetlegesebb fokon az extatikus-vizionárius tapasztalat igen nagy kiterjedésű, mindennapos jelenség".

6 A középkori - és néhány, archaikusabb hagyományokat őrző területeken a mai - Európából igen sok adatunk van az extázissal/transszal

7 kapcsolatos érintkezési technikára, egy olyan világkép és mentalitás jegyében, amely szerint a két világ, az élők és holtak világa közt szoros, közvetlen kapcsolat van, a határok könnyen átjárhatók. 27