Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

A transz - mint "normálistól eltérő tudatállapot" - tulajdonképpen általános, elvileg bárki által hozzáférhető technika a középkori Európában; hasonlóképpen az eltérő tudatállapot más megnyilvánulási formáihoz, amelyek révén a "kapcsolatteremtés" elérhető volt. Látomásélményhez - amelyben a természetfelettivel, túlvilággal való kapcsolat manifesztálódik, nagyjából három formában juthatott az egyén: transz vagy extázis állapotában a lélek a testet elhagyva ideiglenesen a túlvilágra jut; a túlvilági, természetfeletti lények, objektumok a vizionáló földi környezetében jelennek meg - mintegy " jelenés"-ként - és végül a látomás lehetett álombeli túlvilági/természetfölötti élmény.

8 A "vizionálás" ezen általános technikai feltételei azok, amelyek révén a magyar halottlátó működését a feltételezett ősmagyar sámánizmushoz kötötték. Ennek alapján azonban nem határozhatók meg egyértelműen a halottlátó történeti kapcsolatai; közelebb jutunk ehhez, ha a kapcsolatteremtés funkcionális kereteit vizsgáljuk. E vonatkozásban egyedülálló magyar sajátságnak, és így meghatározónak vélte a kutatás az "egyéni" - családbeli, falubeli - halottak sorsáról való tudakozódást. Az a helyzet azonban, hogy transztechnikával, a "lélekkiküldés" képességével rendelkező, vagy a túlvilági lényeket földi "jelenések" formájában "látó" jósok, látók - köztük olykor kimondottan "halottlátók" - még az újkori Európának is több területén működtek. Halottlátókat tehát - a közhiedelemmel ellentétben - nemcsak a magyar nyelvterületről ismerünk, hanem tulajdonképpen egész Európából. Olyan varázslókra, jósokra, látókra vonatkozó adatok, akik rendszeresen vagy alkalomszerűen halottakat is látnak, vagy akár üzeneteket közvetítenek tőlük, a Balkánról - különösen annak keleti, pravoszláv régiójából -, az Alpok vidékéről (Ny-Tirol, Vorarlberg), É-ÉNy-német és fríz területekről, valamint a szigeti keltáktól: írektől, skótoktól származnak. Nyilvánvaló, hogy régi szláv, kelta és germán hagyományok továbbéléséről egyaránt szó van. A látás képessége a burokban születéshez, alteregókhoz, kísérő- és segítő-szellemekhez, illetőleg a transz-technikához, a lélek ideiglenes távozásához kötődik. Olyan látókról, akik sokágú és összetett közösségi feladataikon belül, közösségük elvárásainak megfelelően, kimondottan halottlátásra specializálódnak, a jelenkorból elsősorban a bolgároknál (gyérebb, bizonytalanabb adatok szerint románoknál) tudunk, de ha a kora újkorig visszamegyünk, már olasz és osztrák adataink is vannak.

9 Feltehető, hogy a belátható múltban a magyarság is birtokában volt az archaikus, egyetemes, egy-egy néphez nem köthető kapcsolatteremtési technikáknak. Ezek bizonyára nálunk is részint általánosak voltak, részint specialistákhoz kötődtek. Ilyen szakemberek lehettek pl. a látó, néző szóval jelölt személyek, akiknek valamikor pontos - sajátosan a magyar látóra, nézőre 28