Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Lukács László Székesfehérvár: A vándorló templomok kérdéséhez

az angyalok lebontják motívumokat tartalmazó mondatípushoz tartoznak. E mondatípus szép példáival találkozunk a német és a finn néphagyományban is.

16 Végül azokra a tréfás, falucsúfoló mesékre szeretnék utalni, amely a templomtolókról szól. E típusba tartozó mesét gyűjtött Berze Nagy János a Baranya megyei Nagyvátyon és Gaál Károly az észak-burgenlandi Mosontarcsán.

17 Az előbbi így szól: "Ety faluba a högyön vót a templom. De hogy a zöregöknek nehéz vót oda fögyutni, ehatároszták, hogy letolik a völgybe. Hozzá is foktak a letoláshó. A nagy munkába a biró is beat segitteni. Ara a zódára, amőre a templomot köllött tolni, fődre vetötte a kabáttyát, oszt akkor a másik odarul neki fekütt ü jis a templom ódaiának. Amég ottand nyomik a templomot, a másik ódaion mönt ety kódis, möglátta a kabátot, oszt el is vitte. Eccör a birónak eszibe gyutott, hogy mök kéne má nézni, arébb-e mönt a templom. Odamögy, ahá a kabáttyát tötte, hát a kabátot má nem lati. Visszaszalad. - Halt! - aszondi. - Ölég! Má a kabátra toltátok!" Veszprém megyében a gyulafirátótiakra fogják rá, hogy a templomukat borsón akarták eltolni.

18 A templomtolókról szóló mese a magyar nyelvterületen igen intenzíven elterjedt (Berze Nagy 1299* sz.).

19 Gunda Béla a falucsúfolokról szóló tanulmányában azt írta róla, hogy analógiáit Európában a horvátoktól a katalánokig megtaláljuk (Aarne-Thompson 1326).

20 A vándorló templomról szóló. Martonvásár környéki mondának szimbolikusjelentőséget is tulajdoníthatunk. A török elleni felszabadító háború (168399) után az egykori hódoltsági területre visszatér a Felső-Magyarországra menekült lakosság. Jönnek a régi és az új birtokosok, visszaállítják a régi vármegyéket, kiépítik a városi, községi, egyházi szervezetet. Ahogy Magyarország legfőbb egyházi méltósága, az esztergomi érsek Nagyszombatból viszszatér székhelyére, a török alól felszabadult Esztergomba, úgy vándorol viszsza a ráckevei templom is.

21 A mondát megőrző községek lakossága is részben az egykori Felső Magyarországról származik: Tordasra 1713-ban Pozsony, Nyitra és Turóc megyéből, Martonvásárra 1763-ban Pozsony, Hont és Nyitra megyéből települt lakosság.

22 JEGYZETEK 1. Szlovákia Központi Levéltára, Pozsony, a BRUNSZVIK - CHOTEK család levéltára. X,7, Lad. К. Fasc.2.No.3. 2. ROSTY Zsigmond: Egy templomjárás Fejér megyében. Delejtü II. Temesvár, 1859./16. 123-124. 3. PETTIEŐ Dénes: Л Tárnokvölgye és vidéke. Vasárnapi Újság IX. 1862.567. 4. FÉNYES Elek: Magyarország geográphiai szótára. Pest, 1851.111. 108. 269