Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

L. Imre Mária Pécs: Védőszentek kultusza a Pécsi Egyházmegyében

Szt. Flórián égetett kerámia szobra Mária-Hilf Szent Flóriánnal és Szent Dunaföldvárról 1858-ig. Eredetileg egy Donáttal valamint a tisztítótűzben szenvedő házhomlokzaton állt. lelkekkel. A hagyomány szerint a festményt Lantos Miklós felvétele a német telepesek hozták magukkal Fuldából. Lantos Miklós felvétele Szent Bálint (Valentin) különösen a fuldai telepítésű német falvakban ör­vendett nagy tiszteletnek. A hozzá kapcsolódó áhítat összefüggésben állt a múlt században helyenként gyakori "Hinfallende Krankheit" (epilepszia) elő­fordulásával is. így több faluban fogadott védőszentté választották és név­ünnepén tartózkodtak minden munka végzésétől. A Tolna megyei Mucsiban szobra a plébániatemplomban egykor a gyóntatószéken állt. Ünnepén, a falu fogadott napja alkalmával az asszonyok, szobra előtt gyertyát gyújtottak és felváltva imádkoztak. Aznap énekes szentmisét is tartottak, és elmondták a lorettói litániát. Mucsiban egyébként szokás volt, hogy a védőszentek, így Szent Bálint ünnepén is képe és szobra előtt minden család, otthonában ájta­tosságot tartott. 1, A barokk hitbuzgalom idején a jezsuita rend terjesztette szélesebb körben Nepomuki Szent János, a gyónási titok szentjének tiszteletét. Ünneplésének hagyománya régiónkban különösen a Duna-menti falvakban erősödött meg. 14 242

Next

/
Thumbnails
Contents