Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

L. Imre Mária Pécs: Védőszentek kultusza a Pécsi Egyházmegyében

Antiochiai Szent Margit képe a szmrecsányi Antiochiai Szent Margit szobra Mária főoltárról 1450-60. (Jacobus de Máriakéméndről. Voragine: Legenda Aurea. Helikon Kiadó, Lantos Miklós felvétele Bp. 1991. nyomán) Nep. Szent János szobrát 1842-ben állíttatta egy mohácsi sóhivatalnok a Duna partra, a város sóháza elé.

15 A szobor 1944-ben került jelenlegi helyére. Nagymányok községben Nep. Szent János napján virágból font koszorúkat dobtak a Völgységi-patak vizére. Rajtuk 3 gyertya égett. A láng, a nyelv jelképeként szimbolizálta a gyónási titkot. A szokás az 1940-es évek elejéig élő maradt

16

. Az állattartó közösségek Szent Vendel tisztelete a pécsi egyházmegyében főleg az uradalmi központokban számottevő. így többek között a Perczel birtokon, Bonyhád körzetében (Bonyhádvarasdon), a Dőry-Apponyi birtokon Kisdorogon és a Batthyány-család birtokközpontjában, Bolyban áll Szent Vendel kápolna. A pécsi egyházmegyében összesen 8 kápolnát, 25 szobrot és képoszlopot szenteltek tiszteletére. A szobrok és képoszlopok nagyobbrészt a magánájtatosságok helyeként funkcionáltak. így pl. Ófaluban az 1872-ben állított Szent Vendel szobor a legelő felé vezető úton csak a pásztorok egyéni adorálásának volt színhelye. Kivételt képezett, amikor a jószágvész idején a nyájat kihajtották a pásztorok, és a szent szobra előtt együtt fohászkodtak, a 243