Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

L. Imre Mária Pécs: Védőszentek kultusza a Pécsi Egyházmegyében

Imre Mária (néprajzkutató, Pécs): VÉDŐSZENTEK KULTUSZA A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN A pécsi egyházmegye (Tolna, Baranya megyék) életében különösen a népi szakrális kultusztörténet vonatkozásában jelentett fontos cezúrát a török hódoltság időszaka. A Szt. István alapítású, nagy történeti múlttal rendelkező egyházmegye templomai, kápolnái a hódoltság végére romokban hevertek. A pasztoráció feladatait boszniai vándor ferencesek

1

, a jezsuita misszió

2 és a licenciátusok látták el. Helyenként megmaradt a lakosság öntevékeny vallásgyakorlata is, egyfajta hidat teremtve a középkori vallásos népélet és a XVIII. századtól újjáéledő népi jámborság között. Az elnéptelenedett egyházmegye területén már korábban, az 1500-as évek közepétől előtérbe került a protestáns hitújítás kálvini irányzata. így a XVII., XVIII. század fordulójától meginduló telepítések népe a Baranyaháromszögben

3 és a Dráva mentén csak kisebb létszámban talált katolikusokat, nagyobb arányban református magyarokat. Tolna és Baranya megyék területére az egyházi (püspöki, káptalani, apátsági) kolonizáció mellett a vallási türelem jegyében jelentős magántelepítések történtek (pl. a Dőryek és a Batthyány családok). A kegyuraságok családi hagyományai ugyancsak nagymértékben befolyásolták egy-egy védőszent kultuszának kistáji eltérését. Témánkat, az egyházmegyében elterjedt védőszent kultusz kérdéskörét egyrészt a szakrális táj és a tárgyak vonatkozásában, másrészt a népi jámborság oldaláról vizsgáljuk. A védőszentek kultuszával kapcsolatosan mindenekelőtt felvetődik a patrociniumok kérdése. A pécsi egyházmegye védőszentje Szí. Péter apostol, másod védőszentje Boldog Mór püspök. Kettőjük tiszteletének nem volt különösebb hatása a templomtitulusokra. A hódoltságot átélt patrociniumok legtöbbjét Szt. István, Szt. László, Szt. Mihály, Szt. György, Árpádházi Szt. Erzsébet nevére szentelték. Ezen kívül a középkorból területünkön Szt. Márton, Szt. Lőrinc, Szt. Bertalan, Szt. Ferenc, Szt. Benedek, Szt. Ipoly, Szt. Tamás egyházakat ismerünk

4

. Pécs egykori belvárosi temploma, a dominikánusok Szt. Bertalan tiszteletére emelt egyháza a hódoltság idején elpusztult. A középkori templomtitulus hagyományára utalóan épült 1749-ben Pécs bánya szőlővidékén az ún. AlsóGyükésben a szent tiszteletére egy kis barokk kápolna. Díszes barokk keretbe foglalt oltárképe a mártír apostol vértanúságának jelenetét ábrázolja. Jobb 235